Minden oldalról ekézték, végül kétharmad arányban – 20 igen, 9 nem, egy tartózkodás – elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest idei költségvetését, 324 milliárdos kiadási és 245 milliárdos bevételi főösszegekkel. A 79 milliárdos hiányt a következőképpen finanszírozzák: 4,6 milliárdot az előző évek maradványának igénybevételével, 12,1 milliárdot a lehívni tervezett hitelszerződésekből, 24 milliárdot forgatási célú belföldi értékpapírok bevételeiből, 38,4 milliárdot pedig a betétek megszűntetéséből.
A közgyűlés
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Az ellenzék hevesen tiltakozott, inkább a helyzet, mint Tarlósék konkrét terve ellen, főleg az államot és nem feltétlenül a városvezetést hibáztatva. Az LMP-s Csárdi Antal szerint a kormány kivérezteti Budapestet azzal, hogy nem támogatja az önkormányzatok kötelező feladatait, ami főleg a tömegközlekedésen érződik majd. Sajtótájékoztatóján az MSZP-s Horváth Csaba is a közösségi közlekedést emelte ki, akárcsak a jobbikos Tokody Marcell; utóbbi azzal, hogy „Tarlós kapitánynak idén sem sikerül majd kikormányoznia a főváros hajóját abból a viharból, amelybe még Demszky Gábor vitte Budapestet”. Karácsony Gergely zuglói polgármester szerint a költségvetés „trükkök tucatjait tartalmazza annak érdekében, hogy legalább papíron kijöjjön a nullás egyenleg”, a helyzetről pedig a „rezsicsökkentésnek nevezett átverés tehet”.
Ritkán látunk ilyet:
Kocsis Máté és Tarlós többé-kevésbé egyetért az ellenzékkel.
A költségvetés tervezetének szövegében nem is titkolják, hogy súlyos bajok vannak, amelyek egy részéről a kormány felelőtlen pénzosztása tehet. „A 2015. évi költségvetés összeállítása minden eddiginél nagyobb nehézségek elé állította a Fővárost” – írják. A tömegközlekedés csak nyeli a pénzt, főleg tehát tűzoltásra futja. A járműparkot lecserélni lehetetlen, legfeljebb folyathatják a járatok kiszervezését, a főváros önmagában nem tudja megoldani a kérdést. Bár, akárcsak 2014-ben, több mint 70 milliárdot igényelne, a közösségi közlekedést 15 milliárddal kevesebből kell megoldani, mint tavaly, a hiányra pedig „a következő menetrendi évre vonatkozó szerződés megkötéséig megoldást kell találni”. Eközben csak a BKV-nak 52 milliárdnyi adósságot kellene törlesztenie idén. Mivel ez reménytelennek tűnik, kénytelen lesz az állam, illetve a főváros kezességet vállalni, hogy eltolhassák a fizetést.
Négyes metró
Fotó: Neményi Márton
A bajt, azon kívül, hogy eleve forráshiány van, az okozza, hogy a metrókkal most már tényleg muszáj valamit kezdeni. A négyes metrót bővíteni kellene, a végállomásokat pedig parkolórendszerrel ellátni, hiszen jön a dugódíj, miközben a vonalat fele-kétharmada annyian használják, mint a kettes és hármasét. A fejlesztés bajban van, a feladatok ugyanis túlnyúlnak az uniós támogatási időszakon, így a 11-21 százalékos önerő helyett teljes egészében a fővárosnak kellene megoldania a bővítést. Így több mint 42 milliárdot kellene kifizetni a 4-es metróra, ami borítaná a 2016-os költségvetést is.
Tarlósék szerint az új metróval a tömegközlekedés „színvonala jelentősen javult”, de milliárdokba kerül „a bevételek érdemi növekedése nélkül”. A kormány ugyanis közben államosított egy sort, az önkormányzatokra pedig több feladatot bízott, azaz kevesebb pénz jut több kötelességre. A költségvetési tervezetben kimondták: a rezsicsökkentéssel rosszul jártak és emiatt nem kompenzálják őket. Úgy tűnik, Kelenföldön megépül egy 490 férőhelyes P+R parkoló, 1,4 milliárdból, amely majdnem mind fővárosi pénz. A projekt gazdája a BKV, az építkezést ősszel kezdik, a parkolót pedig jövő nyáron adhatják át. Az LMP-s Csárdi Antal szerint nagy baj, hogy a közgyűlés elutasította a parkolók gyors megépítését, hiszen így a 2016-tól tervezett dugódíj
egyértelműen csak pénzbehajtás lesz.
A fejlesztésre szánt pénz nagy része egyébként az M3-as vonal felújítására megy el – erre a Fővárosnak 60 milliárd forint kölcsönt kell felvennie az államtól.
Kiégett hármasmetró-szerelvény, 2011.
Fotó: Neményi Márton
A költségvetést indokoló dokumentumban egyébként meglepően kevés az elmúltnyolcévezés. Az árvízvédelem, a közterek és közparkok állapota, a közlekedési műtárgyak, infrastruktúra és járműállomány (például az M3 szerelvényei): ezeket hanyagolta el a Demszky-vezetés és részben ezek miatt inog az idei büdzsé. Igaz, ha idén jól alakulnak az uniós és állami támogatások feltételei (kettes és négyes metró főleg a kettes és négyes metró ügyében), az majdnem 20 milliárddal könnyítené meg a város helyzetét, de ezzel most jobb nem számolni.
A – pénzügyileg, nem fontosságilag – kisebb megszorításokat felsorolni is nehéz. 500 millióval kevesebbet költenek parkfenntartásra, egymilliárdot spórolnának a közvilágításon. (Így
„naponta 92 perccel több sötétség áll rendelkezésére például a szatíroknak”
– dobta le az MSZP-s Horváth Csaba a demagógbombát). A DK-s Gy. Németh Erzsébet szerint a kormány a közműcégeket lehetetleníti el leginkább: korábban osztalékot fizettek az önkormányzatnak, míg most a közgyűlésnek kell támogatnia a cégeket. Példaként említette, hogy az önkormányzatnak a kéményseprést végző cégnek egymilliárd forintot, a szennyvízzel foglalkozó vállalatnak pedig 740 millió forintot kell előteremtenie, a Főtáv pedig 16-18 milliárd forintos állami segítségre szorul.
Tarlós szerint nem lesz baj: „nehéz körülmények közt”, de „szolid vita keretében” fogadtak el végül egy „végrehajtható” költségvetést, amely még „ellenzéki igen szavazatot is kapott”. A tömegközlekedés kérését megoldják valahogy, „bíztató egyezkedések folynak a kormánnyal”, amelytől „határozott ígéretet kaptak a BKV stabil és kiszámítható működésének finanszírozására”. Szerinte heteken belül bejelentik, hogy az állam átvállalja a több mint 50 milliárdos adósságot. Konkrétum ezen túl nincs, azt például végképp nem tudni, honnan teremtenék ezt elő.
