Az Alkotmánybíróság keddi határozatában azt állapította meg, hogy a Kúria döntése sérti a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, ezért a végzést megsemmisítette. Keddi határozatukban kifejtették, hogy az alaptörvényben rögzített véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. “Ennek egyik eszköze kampánygyűléseken való felszólalás vagy más, a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényen való részvétel és megnyilvánulás (beszéd tartása).”
Meg sem tudták nyitni a videót
Az ügyben a Magyar Munkáspárt nyújtott be kifogást a Veszprém megyei 1-es számú választókerületi bizottsághoz. Ebben azt írták, Kész Zoltán egy február elsejei budapesti demonstráción a Parlament előtt egyebek mellett azt mondta: “Tizenkét jelölt indul a választáson, a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben. Kamujelöltekkel és az ellenzéki szavazók megosztására készülő kalandorokkal állt fel a fideszes csapat.” A Magyar Munkáspárt az elhangzott állítások bizonyítására egy linket jelölt meg, amelyet azonban az elsőfokú eljárásban nem sikerült megnyitni és a videót lejátszani, így a kifogást az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Fotó: MTI
A múlt héten a Nemzeti Választási Bizottság elmarasztalta Kész Zoltánt, majd határozatát helybenhagyta a Kúria. A bíróság szerint nem lehet véleménynyilvánításnak tekinteni azt, hogy “a Fidesznek van tizenegy jelöltje, tizenegy különböző mezben”, álláspontja szerint ez tényállítás, nem értékítélet. A Kúria szerint a “kamujelölt” még éppen takarhat értékítéletet, de a szövegkörnyezetben vizsgálva alkalmas a választók megtévesztésére, a jelöltek olyan színben feltüntetésére, hogy a Fidesz jelöltjei. A Kúria szerint így megalapozott volt a választási alapelvek sérelmének megállapítása, ezért helybenhagyta az NVB határozatát.
Verbális csatározással járhat a kampány
Az Alkotmánybíróság ezzel szemben hangsúlyozta, hogy választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közötti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve a korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, és ennek elérése érdekében nyíltan, akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. “Ez alkalmanként kemény verbális csatározásokat is jelenthet, de ez része a kampány során megvalósuló véleménynyilvánítási szabadságnak” – fogalmazott az AB.
Az AB az ügy megítélésekor figyelembe vette a testület egy korábbi határozatában kifejtetteket is, amely szerint “a választási kampány során tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentések a véleménynyilvánítási szabadság körébe tartoznak, ha ezzel a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni”.
A vasárnapi veszprémi időközi voksolást a baloldali pártok által támogatott független jelölt nyerte: Kész Zoltán a szavazatok 42,66 százalékát szerezte meg. Némedi Lajosra, a Fidesz-KDNP jelöltjére a választók 33,64 százaléka szavazott. Kész Zoltán győzelme azt is jelenti, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek nem lesz kétharmados többsége az Országgyűlésben.
