Hír24. Tessék.
Mészáros Imre. Külföldön voltam, most került a kezembe a hétfői Szanyi-interjújuk, amiben azt mondta Szanyi, hogy a gój motorosok a sajtóperekből élnek. Legyen igaza!
Beperli Szanyit?
Őt nem tartom perképesnek.
Hát akkor?
A Hír24 viszont perképes.
Tessék hívni a központot, s kérje a jogászunkat.
Igazából nem akarom.
Akkor marad Szanyi.
Megfontolom.
Mi is a gond azzal az interjúval?
Olyanokat mond Szanyi, hogy szalonképesek vagyunk.
Az baj, ha valaki szalonképes?
Nézze, ebben a percben kaptam meg a cikket, át fogjuk tanulmányozni. Ha perképesnek látok valakit, perlek… A felületet önök adták, minimum szeretnénk egy reagálást.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
Ez már az. Amúgy a gój motorosok nem a sajtó-helyreigazításokból élnek?
Na, ez az egy dolog, amire ugrok. Igaz, hogy kilencvenhét sajtó-helyreigazítási perünk volt, de nem a pénzért. Mi úriemberként mindig megkeressük az újságot, ami ír rólunk, próbáljuk rendezni, és ha nem sikerül, nem motorokkal megyünk oda berregni, hanem jogi úton kiderül, kinek van igaza.
Pár hónapja tizenkét gój motoros, köztük ön, kint járt Szanyinál Brüsszelben. Először úgy lehetett tudni, egy fogadás miatt utazhattak, de Szanyi nekünk azt mondta, a fogadásnak semmi köze a látogatáshoz. Ha már így beszélgetünk, elárulná, hogy volt?
Bizony Szanyi a fogadás miatt hívott ki minket Brüsszelbe! Volt egy műsorom az Echo tévében, a címe Jobbegyenes, és a 2013. szeptemberi adásban Szanyi kapitány volt az egyik vendég. Utána a folyosón mondta Szanyi, sosem felejtem el: „Imre, 2014. április hatodikán úgy elverjük a fideszes haverjaidat, mint a pinty! Fogadjunk?” Mondtam: „Szanyi, ha ismernél, tudnád, hogy nem nagyon szoktam fogadni, de nehogy azt hidd, hogy megrettentem, legyen úgy, ha kétharmaddal győz a Fidesz, akkor én nyerem a fogadást, ha meg ti nyertek, akkor te. De mi legyen a tét?” Erre azt mondta Szanyi kapitány, amennyiben ő nyer, én az ő kampánycsapatát tíz fő erejéig meghívom egy budai vendéglőbe. Elfogadtam, erre mondtam: „Tibor, úgy tudom, te az Európai Parlamentbe készülsz.” Azt mondja: „Ez igaz, de még nem publikus.” Mondom: „Ha én nyerek, és kikerülsz az Európai Parlamentbe, akkor Brüsszelbe hívsz meg bennünket?” Azt mondja: „Igen!” A Fidesz ugye nyert kétharmaddal, rá két hónapra felajánlottam Szanyinak, hogy amúgy is megyünk a skót felföldre, útba ejthetjük Brüsszelt. Amire először azt mondta, hogy rendben, de kért egy költségvetést tőlünk. Mondtam neki, úgy számolj, ez egymillió forintodba fog kerülni uszkve. Hetekkel később hívott, hogy “Imi, ne gyertek, még ismerkedek Brüsszellel, szabadságra is megyek”, mindenfélét összehordott, menjünk inkább szeptember végén, jó lesz, mert motoros csapat még nem volt az Európai Parlamentben. Mi átgondoltuk a fiúkkal, de a társaság zöme nem ért rá, mindössze hat fő, de az meg kevés volt Szanyinak, ezért hölgyek is jöttek velünk. Mondta, küldi a repülőjegyet, lesz egy dínomdánom, végül is ezért mentünk ki. Kezdődött azzal, hogy fapadosra szólt a jegy, tudja, milyen az, na, a lányoknak volt probléma, a fiúkat nem különösebben izgatta, aztán a reptéren megvárakoztattak, majd a taxis az arab negyedben tett ki.
És?
Nem gond, de a vendéglátás nálunk másként működik.
Mi a baja az arab negyeddel?
Semmi… Ha én veszítek fogadást önnel szemben, akkor a csapathoz méltó helyen szállásolom el… Én nem ilyen szállodára gondoltam.
Elegánsabb helyre vágytak a gójok?
Fogalmazzunk így. Ráadásul, ha már az Európai Parlamentbe hívott látogatóba, akkor az Európai Parlamenthez közel kéne a szállás is, nem? Mert mi nem gyalogosok vagyunk, hanem motorosok. Öt megállót kellett metrózni, mindegy, legalább megismertük a multikultit. Megnéztük a parlamentet, meghallgattunk egy jó kis előadást, a kommunikációs igazgató tartotta, aztán vissza a szállodába. Este jött volna a dínomdánom, na, most ez verte ki a biztosítékot, bevitt minket az ízek utcájába, ami tényleg szép, az az egy a szép Brüsszelben, de az étteremben nem választhattunk, A meg B menü volt. Sérelmeztem is, mondván, itt hölgyek is vannak, meg az urak nevében is, persze, meg hogy nem ebben állapodtunk meg. Erre azt mondja, örüljünk, hogy itt vagyunk Brüsszelben, meghív még egy sörre. Mondom neki, te nem érted a csapatot, mi egy sörért nem repülünk Brüsszelbe, volt egy fogadás, döntsd el, állod-e. Mondtam neki utolsó lehetőségként, hogy adjál hatszáz eurót, ez ötven euró fejenként, amiből csinálunk mi egy kisebb dínomdánomot. Ezen berágott, meg én is berágtam. Arról a szalonképességről meg annyit, ebben a csapatban vannak tiszteletbeli motorosok is, van még olimpiai bajnok tagunk is.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Azt is mondja Szanyi, hogy a Gój Motorosok Egyesülete a Fidesz sportklubja, CBA-s támogatással.
Haha. Hülyeség! Még egyszer mondom, nem tagadjuk, a nemzeti jobboldalon állunk. Minket már kötöttek a Jobbikhoz, kötöttek a Fideszhez. Ebben a csapatban nem számít, kinek milyen a politikai nézete vagy a vallása, mi az embert nézzük, az a fontos. De ha engem kérdez, Mészáros Imre elnök ősszel a Fideszre szavazott, és 2010-ben is.
És előtte?
Akkor elmondom. Kilencvenben az SZDSZ-re szavaztam, mert ők voltak a legradikálisabbak. Kilencvennégyben pártlistán a MIÉP-re, egyéniben a Fideszre.
Nem ragaszkodik az ideológiákhoz.
Az MDF-ben csalódtam, az SZDSZ-ről nem is beszélve, az MSZP meg nálam szóba sem jöhet. Ilyen egyszerű volt az egész. Utána meg végig a Fideszre szavaztam. A csapat többi tagját nem tudom. A Gój Motoros Egyesület soha semmilyen pártrendezvényen nem vett részt, sem a jobb-, sem a baloldalon.
Szanyi azt állította az interjúban, hogy tanulni hívta önöket Brüsszelbe. Párhuzamként – tán az önök nevében szereplő gój jelzőre utalva – azt hozta fel, hogy „Izrael állam kormánya is rendszeresen hív meg hírhedten antiszemita újságírókat Jeruzsálembe, szembesíteni őket a valósággal”. Ön mit tanult Brüsszelben?
Mit is kellett volna megtanulnom? Azt mondhatom, hogy tanulságos volt. A kommunikáció igazgatónak köszönhetően világos képet kaptunk az Európai Parlament működéséről és szerkezeti működési felépítéséről is. A lányok és a fiúk nevében is mondhatom, Brüsszel egyetlen megnézhető része az óváros és az ízek utcája. Egy brüsszeli lakos szerint a városban csupán tizenöt százalékban élnek született belgák, mert, ahogy mondta, élhetetlen a város. Teszem hozzá én, tombol a multikulti, a falvakba menekülnek a belgák, hogy normálisan élhessenek. Szanyi Tibor egyébként, ha nem politikusi arcát mutatja, álláspontom szerint egy közvetlen, humort is kedvelő ember, annak ellenére, hogy teljesen más a világnézetünk. Viszont, mint ember, nagyon megbukott a szemünkben! Nem tartotta a szavát! De mit is várhattunk egy szocialista politikustól?
