“Nem lesz sohasem egy homogén, nyelvüket és hagyományaikat vesztő nemzetekből álló egységes, vegytiszta, semleges, színtelen-szagtalan európai nemzet” – hangoztatta Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős tagja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a Külgazdasági és Külügyminisztérium által szervezett EU-karriernapon, csütörtökön.
Mint mondta, ami megvalósulóban van, “az egy európai sorsközösség, amely a nemzetek különböző karaktereit figyelembe véve, a nyelvi, a kulturális, a történelmi hagyományokra is figyelemmel létrehoz magasabb szinten egy európai közösséget”.
Ezeréves álom
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: “Magyarország számára egy ezeréves törekvés, a magyar emberek számára egy ezeréves álom valósult meg” tizenegy éve a teljes jogú EU-tagsággal.
A csatlakozás óta Magyarország intézményesen is részt vehet egy olyan európai együttműködésben, amelynek eredményeként a jövő Európájáról és a jövő Európájában nem születhet meg döntés úgy, hogy ne lenne esély arra, hogy “elmondjuk a saját álláspontunkat, adott esetben formáljuk a döntést” – fejtegette az EU-tagság előnyeit az uniós biztos. Hangsúlyozta, folyamatos utánpótlás szükséges Magyarországról az uniós intézményekbe. Mint mondta, az adatok ugyan azt mutatják, hogy az ország méretéhez viszonyítva “jól állunk” az uniós tisztviselők számát tekintve, de a “pozíciók tekintetében (…) nem vagyunk jók”.
Patyi András, az NKE rektora köszöntőjében arról beszélt, hogy az összeurópai szemléletben gyakran második-harmadik helyre szorulnak az EU-hoz később csatlakozott országok, amelyek megszenvedték a szovjet megszállást. “Állandóan azt kell igazolnunk és bizonyítanunk, hogy múltunk, értékeink, történelmünk, hagyományaink vannak olyan értékesek, mint a nyugati országoké” – fogalmazott. Kijelentette: a kelet-közép-európai népek, nemzetek értékei ugyanúgy építik az európai eszmét, az uniót, mint a nyugat-európai országoké.
Czeti András, a brüsszeli állandó képviselet munkatársa arról beszélt, hogy az uniós intézményeket mintegy 60 ezren működtetik. Összesen 1490 magyar dolgozik uniós intézményben, a legtöbben a bizottságnál, 738-an – közölte.
Az MTI-hez eljuttatott sajtóanyag szerint a közszolgálati egyetemen indult, az EU-karrierről szóló előadássorozat februárban és márciusban hat fővárosi és hat vidéki egyetemen és főiskolán folytatódik. Az uniós karrierlehetőségeket bemutató előadássorozat célja a magyar egyetemisták tájékoztatása az uniós intézményekbe bekerülés feltételeiről, a felvételi eljárásokról és az EU-versenyvizsgáról annak érdekében, hogy minél több magyar jusson uniós tisztviselői álláshoz.
