Mostanáig tán Szanyi Tibor volt a legszókimondóbb magyar politikus az időnkénti anyázással, a „tököm tele van”-nal, a „kurvára nem támogatom”-mal, de pénteken a geciző, görényező Simicska Lajos egyetlen szökelléssel utcahosszt vert önre.Ugyanabban a ligában játszanak?
Nem. Kezdjük azzal, hogy szókimondásilag semmit nem vert rám Simicska, ő ugyanis személyeket azonosított hímivarsejtekkel, én pedig a magyar népet érintő ügyekkel foglalkozom. Az is különbség, hogy Simicska temérdek pénze van akkora hatással a magyar újságírókra, hogy őt a szóhasználatáért bátor hősnek ábrázolják, engem meg bármiért nyugodtan lehet gyalázni. A nevem hallatán egyetlen szerkesztő sem gondol a pénztárcájára, Simicska esetében meg csak arra.
Ki ábrázolta hősnek Simicskát?
Az RTL köpönyegforgatásai kizárólag a pénzről szóltak, s itt mégcsak nem is arra gondolok, hogy állítólag le fognak puhulni a reklámadó elengedésének fejében, hanem arra, hogy mindaddig puhák voltak, amíg anyagilag békén hagyták őket. De az is izgalmas, hogy Simicska egyes számú üzenőfala az anyagi szorításokból kikeveredett Népszava lett. Szóval aki a zenészt fizeti, annak szól a nóta.
Önök fizették évtizedekig a Népszavát, aztán magára hagyták, s ha nem kerül új szponzor a napilap mögé, ma valószínűleg nem is létezne. De maradjunk önnél. Több hangszeren is muzsikál, a pápa strasbourgi látogatása előtt szívhez szóló üzenetet írt Ferencnek:„Szentséges Atya! Szegény magyarok mindennapi kenyerét pokoli adók keserítik meg. Sok gyerek, fiatal éhezik. Imádkozz érettük is!” Kapott választ?
Nem igényeltem direkt választ. Azt viszont megelégedéssel nyugtáztam, hogy a beszédében érintette az üzenetemben felvetett témákat.
Ön pedig nem eresztette el ezt a tematikát. A minap azzal állt elő, hogy a magyar kormány csökkentse öt százalékra az alapvető élelmiszerek, főleg a kenyér áfáját.
Van is a magyar parlament előtt erre vonatkozó szocialista törvényjavaslat. Tudott, hogy az unió számos államában – Angliában, Máltán és Írországban – az élelmiszereken egyltalán nincs áfa, és a többi EU-tagország zömében is tíz százalék alatti ez az adó. Jelenleg azon dolgozom, hogy az EU teljes területén töröljük el az élelmiszer-áfát.
A pápának a Twitteren üzent, a földközelibb potentátokhoz a Facebookot használja. Például Orbán Viktortól azt követeli, mondja le Putyin jövő keddre tervezett budapesti látogatását, mert az „nem időszerű”. Nem gondolja, hogy hamarabb parolázhatna Ferenccel, mint Orbán megfogadná egy ilyen tanácsát?
Pedig a miniszterelnök igazán komolyan vehetné a kérésemet, hiszen nem magánemberként szólítottam fel, nem is csupán mezei EP-képviselőként, hanem az Európai Unió ukrajnai parlamenti együttműködési bizottságának alelnökeként. Az európai intézményekben nagyon egységesen úgy látjuk, hogy Ukrajnát orosz agresszió érte, és ennek egyes számú kigondolója, végrehajtója nem más, mint Vlagyimir Putyin. Tehát: Oroszország agresszor, és Putyin elnök is agresszor.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Ezzel az agresszorral folyamatosan tárgyal az unió első számú politikusa, Angela Merkel. Legutóbb pénteken tette ezt: míg mi Simicska Lajos akciójával voltunk elfoglalva, a kancellár asszony a francia elnökkel oldalán öt órán át győzködte Moszkvában az orosz elnököt. Sőt pár hete nem kevesebbet kínált neki, mint hogy alakuljon „Lisszabontól Vlagyivosztokig” terjedő gazdasági övezet.
Európa jó viszonyra törekszik Oroszországgal, de ettől még az agresszor az agresszor.
Ha Merkel tárgyal Putyinnal, Orbán miért ne tárgyalhatna vele?
Mert neki ebben a partiban nem osztottak lapot. Sőt, mindenkitől “beszedték” a lapokat, s a tárgyalások szigorúan az úgynevezett normandiai formátumban – német, francia, orosz és ukrán politikusok ülnek az asztal körül – zajlanak. Az orosz-ukrán-konfliktus tehát megköveteli a közös fellépést, ilyenkor nagyon nem illik belerondítani az egységes hangba.
Orbán elsősorban az év végén lejáró orosz gázszállítási szerződésről akar megállapodni.
Hiba. Tudniillik energiaunión is dolgozik az EU, és abban is cél, hogy egyetlen hang tárgyaljon az oroszokkal a gáz- és az olajügyletekről. Ebbe pancsol bele Orbán.
Az összes nagy EU-tagállam megkötötte a maga üzleteit keleten. Mi miért ne tegyük? Az jó a tízmillió magyar állampolgárnak, ha Orbán, kihasználva ezt a mostani világpolitikai helyzetet, másoknál olcsóbban szerez gázt Moszkvától, nem?
Magyarország klasszikusan drágábban vásárolja a gázt, mint Európa többi országa!
Ezen kéne változtatni.
Álljon meg a menet! A változtatás, s az olcsóbb energia lényege pont az energiaunió! Ha egyszer Orbánnal együtt abban maradtak az állam- és kormányfők, hogy energiauniót alakítunk, akkor Orbán miért csinál mást?
Tán mert úgy véli, a frontországnak minősülő Magyarország alkupozíciója jobb, mint Brüsszelé.
Ugyan már! Magyarország inkább zsarolható az ostoba különutas szerződéseivel. Orbán még azt a gázt is kifizeti aranyáron, amit át sem vettünk! Amúgy pedig Orbán is rábólintott az energiaunióra. Akkor miért hintázik? Miért nem mondja inkább azt Brüsszelben férfiasan, hogy tojok én az egészre?!
Kormányfőnk az egyéb megnyilvánulásaival is kivívta az ön haragját. Ha olyat nem is mondott rá, mint Simicska Lajos, ilyet azért igen: „Orbán annyival mégis jobb az Iszlám Államnál, hogy csak ügyészségileg akarja elvágni az ellenfelei torkát.”
Költői megjegyzés ez a magam módján, melyet arra utalva tettem, hogy a tizenharmadik kerületi szocialista országgyűlési képviselő, Hiszékeny Dezső ellen koholt vád alapján jár el az ügyészség.
Hogy jön ide az Iszlám Állam?
Ott is egyszemélyi törvényhozás működik, épp úgy, mint Orbánnál, aki nem a jogot működteti, hanem egyéni döntésekkel mészárolgatja le amúgy teljesen ártatlan politikai ellenfeleit.
Nálunk választott parlament hozza a törvényeket. Ami meg Hiszékeny Dezsőt illeti, ha ártatlan az ellene felhozott korrupciós vádban, nyilván felmenti őt az igazságszolgáltatás. És akkor lehet majd viszontperelni.
Remélem is! A Hiszékeny Dezsővel szemben megfogalmazott vádak a bohózat kategóriájába tartoznak.
Üt ön balra is. A következő szöveget Gyurcsány Ferencre és a DK-ra posztolta: „Ez a vadkapitalista kalandor banda makacsul a baloldal vérét szívja, s azt hiszi, hogy ő maga ettől tűnhet baloldalinak.”
Ütök balra is? Gyurcsány Ferenc tőlem nem balra áll, hanem nagyon, nagyon jobbra. Gyurcsány Ferenc, amióta kilépett a Magyar Szocialista Pártból, folyamatosan ekéz minket. És már megbocsásson az ég, de van bennem önérzet. Gyurcsány tönkretette a pártot, úgy kormányzott, ahogy, most meg lövöldöz visszafelé, hogy hahaha, tudok ám én sok disznóságot rólatok.
Önt személyesen is megsértette, amikor ősszel kezdeményezte leváltását a négytagú balos magyar EP-delegáció vezetéséről.
Dehogy sértett meg!
Az indok ugye az volt, hogy ön egy elveszített fogadás nyomán, közösségi pénzből vendégül látta Brüsszelben a Gój Motoros Egyesület bőrdzsekis delegációját, majd az ügyre rákérdező újságírókat lepatkányozta.
Nem patkányoztam le senki újságírót.
„A patkány újságírással az a baj, hogy az információkat kiszivárogtató patkányok másokkal is beszélgetnek.” Ezt mondta a gójlátogatás sajtótálalására utalva.
Nézze csak meg ismét a mondatomat! A koncepciózusan szivárogtatókat neveztem patkánynak. De leginkább arról beszéltem, hogy létezik a patkányújságírás fogalma. Amivel még csak azt sem állítom, hogy patkány az az újságíró, aki időnként a patkányújságírás terepére téved. Ha azt mondom önnek, „szerintem szemétség, amit csinált”, az nem jelenti feltétlenül, hogy önt a személyében szemétnek tartom. Normális újságírók is eltévelyednek néha, és beleugranak egy időre a patkányújságírásba, ahogy az orvos is időnként kuruzslásba bonyolódik. Ennyi. Azért találták ki a szavakat, hogy árnyalni tudjuk a gondolatainkat.
Mi az a patkányújságírás?
Amikor valaki közöl egy hamisan fogalmazott hírt, és a többi lap azt gondolkodás nélkül átveszi, mégpedig úgy, hogy nem kérdezi meg a szereplőket, sőt a hírt megtoldja egy-egy minősítéssel. Aztán, ha balhé van, visszamutogat az eredeti hírforrásra, ami konkrétan a sejtelmes kanális. Engem valójában senki meg nem kérdezett. Utóbb, amikor néhány újságírónak átadtam a gój motorosokkal folytatott levelezésemet, mind azt válaszolta, hogy „hú, igazad van, de ezt én nem merem leírni, mert szembemegy azzal a mainstreammel, hogy Szanyit bűnbaknak kell megcsinálni”.
Az újságírók nem merték lehozni az ön levelezését a gójokkal?
Nem!
Ne vicceljen.
Nekem ezt mondták, maradjunk ennyiben. Nem hozták le, pedig akkor finom lett volna a dolog. Azért ez mutat valamit, nem?
Küldje át nekünk azt a levelezést, kitesszük. Vagy tegye ki a saját Facebook-oldalára a putyinos, az áfás és a gyurcsányos bejegyzés fölé, ígérem, szemlézzük.
Nem teszem fel.
Miért?
Mert ezeknek az újságíróknak is csak azért küldtem el, hogy lássák, korábban hülyeségeket írtak. Abba is hagyták.
Majd látják nálunk.
Nincs ennek akkora jelentősége, belterjes sztori. Üvöltözhetnek a személyemről bármit. Én a lényeget tartom a szemem előtt.
Mi a lényeg?
Az, hogy nem egy elvesztett fogadás miatt láttam vendégül néhány motorost és családtagjaikat.
Ők ezt állították.
Fotó: MTI/Földi Imre
Volt fogadás és volt meghívás, de a kettő így nem kapcsolódott össze. Ráadásul ezek nem azok, akiknek kinéznek. Abból élnek, hogy frivol módon úgy tesznek, mintha valami fantasztikusan nagy antiszemiták lennének, a nevükben is ezt az áthallást támasztják alá, miközben semmi ilyen gyakorlatot nem folytatnak. Magukban kiröhögnek mindenkit, és az őket leantiszemitázó médiát folyamatosan beperelik. Egyesületként iparszerűen ebből élnek. Eddig nyolcvanvalahány esetben nyertek milliókat, a múlt héten épp a TV2-től vittek el így hétszázötvenezer forintot, épp a brüsszeli kalandjukból fakadóan. Buliszervezet, a Fidesznek egyik sportklubja CBA-s támogatói háttérrel. Magukra hívják a gyűlöletet, és alattuk lehet disznólkodni.
Disznólkodni? Alattuk?
Mindenki a gój motorosokat véli antiszemitának, miközben a hétköznapokban egyébként tényleg létezik a fasizmus. Olyan ez, mint amikor valaki elkiáltja magát a közért előtt, hogy hahó, betörés van, becsődül a nép elkapni a tettest, az emberünk meg átsétál a szemközti bankba, s jól kirabolja.
Ravaszak ezek a gój motorosok.
Azok.
Okos dolog volt meghívni Brüsszelbe ezeket a ravaszokat? Szalonképesek a gójozó fiúk?
Szalonképesek? Ez relatív. Amúgy tudja, hogy az EP-nek fasiszta tagjai is vannak? Magyarországról is.
Ők is szalonképesek?
Dehogy szalonképesek. Ne ezt hozzuk ki a dologból.
És attól, hogy a gój motorosok netán szalonképesek, miért kell meghívni őket Brüsszelbe?
Izrael állam kormánya rendszeresen hív meg hírhedten antiszemita újságírókat Jeruzsálembe, szembesíteni őket a valósággal.
Ön is tanulni hívta a bőrjakósokat?
Szó szerint, ráadásul előre és levelezésben tisztázott módon.
Eresszük el a ravasz motorosokat. Arra még válaszoljon, kérem: feldolgozta-e magában a delegációvezetői posztról való leváltását.
Simán.
Mi volt ez? Puccs?
Szimpla puccs. Három gyurcsányista összeállt egy baloldali ellen.
Két gyurcsányista és egy szoci, Ujhelyi István.
Három gyurcsányista, mondom. Megesik az ilyen a politikában. Volt előzménye a históriának, ürügyet kerestek, nem lepett meg a dolog. Már a nyári megválasztásomkor sokaknak megmondtam, hogy ezek legkésőbb az ősszel nekem jönnek. Most is készülnek valamire, bár emögött inkább a Fideszt látom. Sok hűhó semmiért. Egyébként ez az egész delegációvezetői státus nem nagy cucc, lényegében a parlamenti helyosztáskor van fontos szerepe, utána inkább nyűg.
Jár vele pénz?
Semmi. Egy fillér se. Csak meló, mert a többiek nevében is be kell ülni bizonyos értekezletekre. Már ha beül az illető.
Négyen vannak a brüsszeli balos magyar delegációban, két szoci, két gyurcsányista. Ez a négy ember háromfelé húz. Azért ez mókás.
Milyen háromfelé? Max kétfelé!
A két DK-s az egyik, Ujhelyi a másik, ön a harmadik. Még egy október huszonharmadikai közös megemlékezést se tudtak összehozni.
Milyen megemlékezést?
A három társa Strasbourgban ültetett rózsát, fotózkodtak is. Ön miért maradt le a képről?
Mert azon az állásponton voltam, és ezt föl is tettem a Facebookra, hogy október huszonharmadikán a strasbourgi hivatalos magyar ereklyének viszek virágot. Hát mindennek van egy rituáléja! Ha én karácsonykor elmegyek az éjféli misére, te meg beugrasz az uszodába, nem fogom azt gondolni, hogy tisztességesen megemlékeztél az ünnepről.
Strasbourgban mi szimbolizálja október huszonharmadika karácsonyát?
Az Európa Tanács épületében van egy hivatalos ereklye. Eredeti ötvenhatos zászló. Üvegvitrinben! Azt leszarni, és közben bohóckodni, fotózkodni egy téren, na, ennek én semmi értelmét nem látom. Adjuk meg a tiszteletet a hivatalos ereklyének! Egy EP-képviselő meg hivatalos személy!
Szóval nem ön járt különúton, hanem ők hárman.
Szó szerint. Amikor a berlini fal leomlása évfordulóján megkoszorúztuk Horn Gyula itteni fényképét a róla elnevezett teremben, akkor kik nem jelentek meg? Hát a DK-sok. Speciel személyesen én fütyülök rájuk, voltunk ott elegen, de hát micsoda dolog ez?!
Így dolgoznak majd el egymás mellett a következő négy évben?
Szerencsére nem ünnepi megemlékezésekből áll a képviselők élete.
Beszélnek olykor egymással?
Ha van miről, akkor igen.
Van miről?
Nem nagyon.
Tehát nem beszélnek egymással.
Tök eltérő politikai és szakmai területeken mozgunk, ráadásul ez a négy fő az EP működésének egy százalékát sem tudja figyelemmel kísérni. Őrült nagy ez a parlament!
