A német kormány szóvivője hivatalosan bejelentette, hogy Angela Merkel német kancellár február 2-án Budapestre látogat.
Steffen Seibert Berlinben kiadott közleménye szerint Merkel és Orbán Viktor “kétoldalú és európai uniós politikai témákat, az aktuális magyarországi fejleményeket és az ukrajnai helyzetet beszélik meg”. A szóvivő jelezte, hogy a kancellár Áder János köztársasági elnökkel is találkozik.
Ahogy arról korábban már írtunk, Merkel csak néhány órát tartózkodik majd Budapesten. Sűrű programja lesz: a kétoldalú találkozókon és egy nemzetközi sajtótájékoztatón kívül a kancellár ellátogat a Dohány utcai zsinagógába, találkozik a Mazsihisz vezetőivel és beszédet mond az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen. Az egyetemi program keretében átveszi a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címét is.
A mostani berlini közlemény szerint Merkel megbeszélést folytat Magyarországon tevékenykedő német vállalatok képviselőivel is.
Merkelnek fontos Magyarország
Az MTI-nek nyilatkozó német politikai elemző úgy értékeli a kancellár budapesti látogatását, hogy „a diplomáciában a kormányfői látogatás a legmagasabb szintű érintkezési formák közé tartozik, és önmagában erős politikai üzenetet hordoz.”
Kai-Olaf Lang szerint Merkel kancellár budapesti látogatása azt mutatja, hogy Magyarország fontos Németországnak, ugyanakkor a német kormányzat továbbra is “kritikus pragmatizmussal” viszonyul a magyar kormány tevékenységéhez.
Angela Merkel budapesti látogatása elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország “változatlanul fontos” Németországnak, és a német-magyar viszonynak “magas helyi értéke” van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak “eltérő hangsúlyok” és tisztázó vitákra is szükség volt – mondta a tekintélyes független kutatóintézet munkatársa.
Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február-2-i látogatás időzítéséről úgy vélte, hogy nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy nem volt újabb budapesti út korábban. A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől “nem lehet tartósan kitérni”, hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja (Merkel a CDU elnöke), az időzítés azonban kifejezi, hogy “a német-magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben”, ha meghívás érkezik Budapestről – mondta az elemző.
Fotó: MTI
Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése “hosszabb időt vett igénybe”, a német fél jelzi, hogy “nem adta magát könnyen”.
További fontos tényező, hogy a német kancellár “az országot látogatja meg”, és nem csupán kormányfő kollegáját, amikor a kétoldalú kapcsolatok keretében hivatalos látogatást tesz egy államban. A német-magyar viszonyrendszer pedig rendkívül szerteágazó, számos rétege, dimenziója van, és ezt a kapcsolatot a kormányközi viszonytól függetlenül is “ápolni kell” – emelte ki Kai-Olaf Lang.
Az elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába.
Lesz mit megvitatni
Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a “kritikus pragmatizmus” határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra, “nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt” – mondta Kai-Olaf Lang.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan “központi szerepe” lesz a magyar-orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén, és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak.
A német megítélés szerint Magyarország “legitim igénye” az energia-beszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel “ambivalensen” közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat “különutas” politikát – fejtette ki a politikai elemző.
A másik fontos témakör a gazdaságpolitika lehet. A felek várhatóan megerősítik, hogy a költségvetési politikával, gazdasági kormányzással, az euróövezeti reformokkal kapcsolatban “hasonló filozófiát” képviselnek. Áttekintik a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyzetét is, amellyel összefüggésben “van mit megvitatni”, hiszen miközben a Magyarországon tevékenykedő német vállalatok egy része elégedett, mások elégedetlenek, és az az érzésük, hogy nem megfelelő a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, az adórendszer egyes elemei pedig fokozottan érintenek bizonyos szektorokat, illetve cégeket – mondta Kai-Olaf Lang.
