Belföld

A nem kórházi szakrendelőket kihagyták a pénzosztásból

Nem kaptak az év végi kasszasöprés pénzeiből azok a szakrendelők, amelyek nem kórházakkal működnek egy szervezetben. Bár ez a legköltséghatékonyabb megoldás,költségvetésük jelentős részét kell pótolnia a fenntartónak.

Kimaradtak a kórházaktól függetlenül, jellemzően önkormányzati támogatással működő járóbeteg-szakellátó intézmények az év végi maradványpénzek elosztásából – írja a Népszabadság csütörtöki száma. Hozzáteszik: korábban ez az összeg beépült finanszírozásukba. Mint magyarázzák, a „kasszamaradvány kisöprése” a magyar egészségügyi rendszer különös jelensége. Ilyen pénzek tavaly is keletkeztek, ezekből azonban csak azok a járóbeteg-szakrendelők kaptak, amelyek kórházakkal működnek egy szervezetben.

A lap információi szerint az önálló rendelők azért nem kaptak az év végi „maradékból”, mert azt a kórházi adósságok csökkentésére csoportosították át. A Népszabadság szerint a nem kórházakban működő szakrendelők költséghatékonyabbak, az ilyen típusú ellátásra fordított pénz mindössze 5,6 százalékát kapják, bár az összes járóbeteg 25 százalékát ők látják el.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere elmondta: az önkormányzat évi 40 millió forintot költ független szakrendelőjére, a maradványösszeg, amit eddig az államtól kaptak, további 10 millió forint volt. A polgármester megdöbbentőnek nevezte, hogy ezt az összeget elvonták tőlük, eddig egyetlen egészségügyi kormányzat sem tett különbséget a finanszírozásban aszerint, hogy ki működteti az ellátást.

A Népszabadság megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt a tájékoztatást adta: a pénz felosztásának szempontjai a várólisták rövidítése, a fekvőbeteg-ellátásban korábban felhalmozódott adósságok csökkentése, a finanszírozás működéshez igazítása, illetve az alapellátás (a háziorvosi ellátáson kívüli szereplői) megerősítése volt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik