Kedves olvasók! Jelentkezzen, aki olvasta a Civil Összefogás Fórum 2013-ban kiadott, 113 oldalas, online teljes terjedelmében elérhető, etikai kódexnek becézett tanulmánykötetét! Na! Valaki…? Senki? Ez nem mehet így tovább.
A kormányhoz a végletekig hű, Békemenet-szervező, és hát hogy is mondjuk, egy alternatív Magyarországban játszódó sajtóközleményeikről ismert civil szervezet szellemi alapvetéséről van szó, amely annak idején nem keltett nagy feltűnést, ám most egy blogger az utóbbi idők legijesztőbb kiadványának nevezte. Nem tartalma – azzal nem is foglalkozott -, hanem a Word formátumú szöveg formázása miatt: az émelyítő hatású, furcsán imbolygó, hullámzó tipográfiáról van szó, amelynek titka, hogy – kapaszkodjanak meg – szavanként változik a betűk szélessége, hogy kijöjjön a sorkizárt hasáb. Dukeflipchart blogger – akinek részletes elemzése itt olvasható – két dolgot tud elképzelni: vagy valami furcsa, megmagyarázhatatlan automatizmus rendezte így (a Word tudtunkkal magától ilyet nem csinál), vagy (és ez az ijesztő lehetőség) valaki szépen, kézzel, szóról szóra átállítgatta a betűszélességet.
A megoldástól függetlenül vettem egy mély levegőt, szembeszálltam a valóbban rám törő (konkrét) émelygéssel és elolvastam mind a 113 oldalt. (Óvatosan tessék kattintani, ez már maga a .doc!) Nem baj, hogy két évet késtem, a dokumentumnak ugyanis jót tett az eltelt idő, szépen öregszik: a publikálás óta alakuló politikai játszmák, tüntetések, új törvények és adók olyan mellékízt adnak a fontosabb gondolatoknak, ami az alkotóknak maguktól eszükbe sem jutott volna. Nézzük tehát végig őket és helyezzük kontextusba!
Szennyezett a politika, a közélet és az erkölcs
– mondja Csizmadia László CÖF-alapító bevezetőjében. Még mielőtt valaki Orbánra asszociálna: nyugi, nem Magyarországról, hanem általában a nyugati civilizációról van szó, a megtisztulás pedig a szeretet erejében rejlik. Később kiderül, hogy a züllésről többek között Hamvas Béla is tehet: ő mondta már ötven éve is, hogy a tudománnyal le kell győzni a természetet, nem alkalmazkodni hozzá; ezt szeretnék legalábbis azok a „bizonyos érdekkörök”, akik azt szeretnék elhitetni, „hogy az egyén és a közösség önmagában tehetetlen és életképtelen”. (Úgy tűnik, a Fidesz-székházat monitorokkal dobáló tüntetőknek erről senki sem szólt.)
Aki áll: Csizmadia László
Fotó: Neményi Márton
A bizonyos érdekkörök újra és újra előkerülnek a legváltozatosabb szinonimákkal és metaforákkal: Szűk érdekcsoport! Mindent irányítani kívánó elit! Világuralomra törő erőcsoport! Élő embereken kísérletező élősködő hatalom! Csizmadia nem pontosítja, kikről van szó, nyilván bízik az olvasók tájékozottságában, akik már tudják, hogy a Soros-Norvég Alap-Gyurcsány-tengelyen kell keresgélni. A céljuk viszont világos: „Lényege az, hogy a civilek egy csoportját fanatizálják, míg az ennek ellenálló másik, jóval nagyobb tömeget – ők jelentik a valódi veszélyt a globalizáció korlátlan elterjedésével szemben – bármi áron megpróbálják visszatartani az érdemi közéleti cselekvéstől.” Erről lehetett szó akkor is, amikor a netadós tüntetések kapcsán Békemenet szerveződött volna, aztán szóltak nekik, hogy most nem kéne, ugye? Ja, a globalizációpárti EU mély válságban van, de a friss kelet- és közép-európai szemlélet még megmentheti.
Mi is megkapjuk a magunkét: „A 21. században a „médiá”-nak nevezett, profi mágusok által működtetett virtuális arénában” mindenki szabadon nézheti a „vérfürdőt”, az agymosás elől pedig még a magánéletben sincs menekvés.
„Az ember egyedül kihalásra van ítélve, az élet továbbadása a nő és a férfi egymásra találása nélkül nem lehetséges” – visszhangozza az Alaptörvény házasságeszményét a szöveg, hozzátéve, hogy „rend a lelke mindennek”, illetve kívánatos a „jó értelemben vett patriotizmus”. Szerencsére találtunk kevésbé NER-kompatibilis gondolatokat is, például a kisebbségek be- és elfogadását, ami az államilag jóváhagyott szegregált oktatás korában derék vállalás.
Az igazi civil szervezet – mint a CÖF – természetesen független. „A függetlenség mindemellett nem jelent egyúttal pártsemlegességet: a pártszimpátia megvallása a szervezet részéről
nem bűn
hanem nyíltság, erény.” – teszi helyre a fideszes kötődést a dokumentum Iránymutatás című fejezete. A folyamatos szigorításokat, az új adókat és a mindennapi életünket korlátozó, erkölcsi alapú ötleteket (vasárnapi zárva tartás, drogteszt) ciklusokra előre megmagyarázó gondolat szerint a magyar társadalom erkölcstelen. „Minél erkölcsösebb egy társadalom, annál kevesebb törvényre van szükség, hiszen az igényes lelkiismeretű emberek szabályozzák az élet minden területét, nem kell rendőrséggel, bírósággal mindent szankcionálni. Minél gyöngébb egy társadalom erkölcse, annál több megfigyelő kamerára, törvényre, szankcióra van szükség.” Értik, ugye? Majd ha már senki sem akar magától vasárnap plázázni, akkor esetleg újra engedélyezik, hogy lehessen.
Ha már erkölcs: öröm volt olvasni Papp Miklós szövegét, aki – talán akaratán kívül – az online magyar sajtótermékek, például a Hír24 kommentelőihez szól. „A történelem nagy drámái megtanították, hogy az emberi méltóság nem függ a bőrszíntől, népcsoporthoz való tartozástól. Számos tragikus népirtás ideológiai alapja éppen az volt, hogy „azok nem emberek, bárhogy lehet velük bánni”.” „Azok” alatt például indiánokat, bennszülötteket, „négereket”, zsidókat, romákat, fogyatékosokat és magzatokat ért. Papp tovább megy: „A személyes méltóság nem függ a teljesítménytől, nem lehet kijelenti (sic!), hogy „az alkoholista, bűnöző, lusta emberek nem emberek”. Ha a személyes méltóság nem függ a teljesítménytől, az életviteltől, akkor el sem veszíthető – bármilyenné is válik, bármit is követ el az ember. Nem veszíti el méltóságát a beteg, az öreg, a szegény vagy a szellemileg sérült ember, de a bűnöző vagy a számomra nem szimpatikus ember sem.” Az embert továbbá „megilleti az élethez való jog, ne érje testi károsítás, csonkítás, ne érje se nemi, se másféle erőszak”. Megilleti továbbá az otthon, az élelem, a víz és a gyógyszer. Csak én nem emlékszem, hogy Békemenetet szerveztek az utcán élők jogaiért, amikor betiltották a közterületen lakást, vagy tényleg nem szerveztek?
Békemenet
Fotó: Berecz Valter
Már azt hittem, hogy a kilencvenesévek-beli Magyar Narancs publicisztika rovatába tévedtem, amikor szembejött Fricz Tamás szövege, aki szerint a rendszerváltás után konkrétan nem alakult ki civil társadalom, folyamatosan megmételyezte ugyanis a mindenből politikai tőkét kovácsoló elit. A civil létnek szerinte azóta két fontos mozzanata volt: az őszödi beszéd kiszivárgása utáni spontán tüntetések és Kossuth téri tábor, majd a CÖF 2009-es megalakulása, amely azóta is végzi a közjót szolgáló „átfogó közpolitikai és szakmai munkáját”. „Elmondható tehát, hogy az elmúlt években, de különösen 2009-től kezdve megfigyelhető Magyarországon a civil társadalom nem felülről erőltetett, hanem alulról jövő újjászerveződése.” Márhogy a Civil Összefogás Fórum jön alulról, és ezek szerint a következő Békemenet megtartása sem a Fidesz-elit engedélyén múlik majd.
Hogy a kedves olvasó most mennyivel lett okosabb, azt döntse el maga, én zárszó helyett csak szeretnék gratulálni a szerzőknek, hogy abszolváltak több mint száz oldalt anélkül, hogy egyszer is használták volna a norvég és a Soros szavakat.
