Terjedelmes interjút adott a hazai közállapotokról a mai Magyar Narancsban Kis János, az SZDSZ alapítója. A filozófus úgy látja: a kétharmados hatalom semmit nem oldott meg abból, ami az első húsz évben megoldatlan maradt, inkább még rontottak is az állapotokon. Az elszegényedésre a segélyezés felszámolásával és kényszermunkával válaszolnak, visszavágják az oktatást, az önkormányzatokat kiüresítik, a haverokból milliárdos állami megrendelésekkel oligarchát csinálnak, a versenytársakat pedig önkényes különadókkal teszik tönkre. A költségvetési hiányt új és új adók ötletszerű kivetésével próbálják kézben tartani.
Halmozódnak a sérelmek, inog a rendszer
Kis szerint a rezsim állandóan háborúkat vív: hol a multik, hol a hajléktalanok, hol a bankok, hol a pedagógusok és a diákok, hol Brüsszel, hol a magánnyugdíjasok, hol Amer ellen. A látszat sokáig az volt, hogy az állandó háborúzás növeli a kormány stabilitását, mert félelemben és bizonytalanságban tartja az embereket, azonban kiderült, hogy ez mégis csak a látszat volt.
Kis János szerint ugyanis a rendszer ingatag: az EU hatalmas pénzinjekciói nélkül gyakorlatilag nem lenne beruházás az országban, de a gazdaság így is stagnál. Ilyen körülmények között pedig csak azt lehet odaadni a haveroknak, amit másoktól elvesznek. Mivel nincs gyors növekedés, esély sincs arra, hogy az államadósságot kinője a gazdaság. Egyre cifrább új és új adókat kell kivetni, hogy a hiánycélt tartani lehessen. Ezzel pedig egyre több embernek okoznak súlyos sérelmeket.
Bosszút áll a nemzetből való kirekesztés
A filozófus kiemelte: nem lehet büntetlenül ellehetetleníteni a parlamenti ellenzéket, az érdekképviseleteket és a civil szervezeteket. Így ugyanis az elégedetlenség kizárólag az utcán jelenhet meg, és a konkrét intézkedések elleni tiltakozás a rendszer elleni tiltakozássá változik. Olyan emberek között pedig, akik azért vonulnak az utcára, mert a vérlázító igazságtalanságok orvoslását nem látják törvényes úton elérhetőnek, előbb-utóbb hódítani kezd a polgári engedetlenség harci szelleme.
Kis figyelmeztet rá: a NER nem egyszerűen kisajátít minden hatalmat, hanem úgy teszi ezt, hogy magát és a híveit a nemzettel azonosítja, az ország másik felét pedig kitaszítja a nemzetből. Azoknak a magyaroknak, akik nem tartoznak a jobboldalhoz, nem hagy más lehetőséget, mint hogy az egész rendszerrel szemben határozzák meg magukat.
A filozófus az interjúban emlékeztet arra, hogy Unióhoz való tartozásunk óriási, kézzelfogható előnyökkel jár. Ezt a helyzetet akarja Orbán Viktor fölcserélni egy orosz félgyarmat pozíciójára: egy olyan birodalomhoz köti magát, amely a vazallusait semmire sem becsüli, ráadásul gazdasági agyaglábakon áll. Kis szerint Orbán messzire elment az orosz érdekszférába vezető úton, de az út hátralévő részét nem lesz módja megtenni.
Az utcai demonstrációkról szólva azt mondta: teljesen új helyzet állt elő, az előző ciklus tüntetései ugyanis pontszerű események voltak, most pedig az egyik tüntetés véget sem ér, már indul is a következő. A közvéleményben megszilárdult az a nézet, hogy a Fidesz mérhetetlenül korrupt: mindenki Lázár, Rogán, Szijjártó, Habony hirtelen meggazdagodásáról beszél.
A tüntetés reményt ad és felszabadít
A filozófus kifejtette: aki magában fortyog, tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát. Mikor aztán sokakkal az utcára vonul, megéli, hogy nem egy elszigetelt alattvaló, akivel bármit meg lehet tenni, hanem állampolgár, akiben van bátorság a nyilvános tiltakozáshoz. Ez egy alapvető morális fordulat az ember hozzáállásában. Azokat is eléri, akik személy szerint nem demonstrálnak, de látják a beszámolókat, a videókat, és úgy érzik, hogy a sokaság az ő nevükben is skandálja: „nem félünk”.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Kis úgy látja: most először kényszerül rá a Fidesz, hogy egy aktív közvéleménnyel harcolva kormányozzon és ez nagyon nem megy neki. Komoly probléma, hogy a tüntetők utálják és megvetik a Fideszt, de az ellenzékben sem bíznak: az MSZP és a DK a múlt terhét cipeli, az Együtt és a PM kifulladóban van, az LMP-ről 4 év után sem tudni, hogy a jobboldal vagy a baloldal elveszett szavazóira vadászik. Vagyis miközben a Fidesz zuhanórepülésben van, az ellenzék támogatottsága nem növekszik érzékelhetően. Kis szerint ez szokatlanul súlyos terhet helyez a protesztmozgalmakra: nem maradhatnak meg az elutasításnál. El kell jutniuk valami minimális konszenzusig nem csak arról, hogy mit nem akarnak, hanem arról is, hogy mit érdemes akarniuk.
Elhúzódó válság jön
Arra a kérdésre, hogy mi lehet a tiltakozási hullám kifutása, Kis elmondta: vége azoknak az időknek, amikor a kormány PR-fogásokkal tarthatta kézben a politikai helyzetet. A hatalmon lévőknek a nemzeti konzultáció látszatgyakorlata helyett valódi megegyezést kell keresniük a felháborodott sokasággal.
Kis János szerint a kormányzási válság, amelynek tanúi vagyunk, folytatódni fog. Lehetnek intenzívebb és nyugodtabb szakaszai, de lezárulni nem fog. Lesz tehát idő az új, parlamenten kívüli ellenzék megszerveződésére, ami a régi ellenzék sorainak újrarendezését is kikényszeríti. De mindez egyelőre csak lehetőség – zárta a filozófus.
