Szerinte még korai a végleges értékítélet, de úgy látja, bevált a parlamenti létszámcsökkentés. Nem teljesen elégedett, de a működés fegyelmezettebb, méltóságteljesebb lett, a törvényalkotási bizottság jól működik, az ottani viták érdemibbek, mint amilyenek a plenárisak voltak. Fontos az az ügyrendi szabály-együttes is, amely pontosítja, hogy a kormánynak milyen határidővel kell az utolsó módosító javaslatára vonatkozó véleményét beterjesztenie. Kövér László szerint e szabály nélkül a kormány „reflexből még mindig az előző négy év tempóját reprodukálva, újabb és újabb javaslatokkal bombázná a bizottságot. A kormányzatnak és a kormányzat jogszabály-előkészítő apparátusának nem sikerült átállni egy nyugodtabb, békésebb üzemmódra…”, márpedig a következő négy esztendő ilyennek ígérkezik.
A házelnök szerint a parlament és a kormány munkamegosztása egy tekintetben javult, időarányosan mintegy feleannyi törvényt tárgyaltak, mint négy éve, lassult a tempó. Ugyanakkor a törvény-előkészítés minőségével még mindig elégedetlen, most is vannak olyan törvényjavaslatok, amelyekben teljesen fölöslegesen szerepelnek olyan részletszabályok, amelyeknek egy kormány- vagy miniszteri rendeletben lenne a helyük. „Harmadával, akár felével lehetne csökkenteni az elfogadott paragrafusok számát, hogyha egy ilyen módszerre térne át a törvény-előkészítés és annak nyomán a törvényalkotás” – de ez kormányzati kompetencia, még konszenzus sem kell hozzá.
Távolabb a diktatúrától
Kövér László elismerte, amit mond, az szembemegy a „Magyarországon az elmúlt 25 évben meggyökeresedett” közfelfogással, azzal, hogy mindenki akkor érzi magát biztonságban, ha törvény biztosítja jogait. Ő viszont azt mondja: a mai felgyorsult világ jelentősen különbözik attól, ami húsz éve volt, „nemcsak abban az értelemben, hogy távolabb vagyunk a diktatúrától”. (A rendszerváltás 25 éve volt – a szerk.) Egyik pillanatról a másikra változik minden, „talán nagyobb mozgásteret kéne adni a kormánynak ahhoz, hogy gyorsan tudjon reagálni, és ne kelljen minden egyes részletszabályt a parlamenttel elfogadtatni hosszú-hosszú hetek meg órák vitájával, szavazásával”.
A kormány parlamenti ellenőrzéséről azt mondta, hagyomány már a rendszerváltás óta, hogy a mindenkori kabinet próbálta minél inkább megtartani magának az érdemi információkat, mert nem bízhatott abban, hogy azokat ellenzéke jóhiszeműen használja föl. A házelnök elismerte: a képviselők az elmúlt négy évben sem kapták meg az ellenőrzéshez szükséges összes információt, de ez a korszak nem volt tipikus, a rohamtempó miatt érdemi politikai viták is elmaradtak. Még a Fideszen belül is sokan hiányolták az előzetes párbeszédet egy-egy törvényjavaslat előtt. „De egész egyszerűen olyan rendkívüli helyzet volt, amikor erre nem volt idő”.
Bürokráciáról, korrupcióról
Kövér László a lassabb kormányzásban reménykedik. Azt tanácsolná a kormány tagjainak, hogy „próbálják meg ezt a fajta munkatempót és vele együtt stílust felvenni. Tehát rendkívül idegesnek tűnik a politikai légkör, pedig ennek a világon semmi komoly indoka nincsen”. A Fidesznek ugyanakkor van felelőssége ebben. Nyugodtabban, higgadtabban kell viselkedni, hogy érzékelhetővé váljon, „nincsen semmi probléma, nem kell izgulni, meg főleg nem kell idegeskedni. A kormány dolgozik, a parlament is dolgozik, az ellenzék is teszi a dolgát…”. Lehetőség szerint fönn kell tartani a normális, higgadt vita kereteit, bármennyire is azt látják, hogy „már nemcsak az országon belül vannak olyan csoportok, akiknek ellenkező az érdeke, hanem az ország határain kívül is vannak ilyen politikai erők”.
A házelnök egyetért Kósa Lajossal, szerinte is le kell építeni a bürokráciát, mert az komoly kárt jelent a gazdaságnak. Magyarország 2010-ben nagyon rossz helyzetből indult, ráadásul a korrupció szimbiózisban él a bürokráciával, mert minél nehezebb egy ügyet elintézni, „annál biztosabb, hogy valamilyen módon korrupciós pénzekkel próbálják meg az ügyintézést gyorsítani, olajozni”. Az életet nehezítő idióta szabályok mellett ugyanakkor van olyan terület is, ahol több ellenőrzés lenne indokolt, de a gazdaság teherbíró képessége azt nem bírja el, éppen ezért alaposan körül kell járni, mit dobunk ki a rendszerből, nehogy „véletlenül kiöntsük a fürdővízzel a gyereket, tehát kétszer mérjünk, és csak utána vágjunk”.
Fékekről, ellensúlyokról
Kövér Lászlónak nincsenek illúziói azzal kapcsolatban, milyen választ kap az amerikai szenátus elnökétől, miután visszautasította Jonh McCain szenátor Orbán Viktorról szóló kijelentéseit. A szenátor ugyanakkor „bizonyos értelemben tett egy szívességet, mert fölhívta a figyelmet Magyarország és az Egyesült Államok hivatalos politikáját terhelő problémákra, pontosabban e viszony abszurditására” – tette hozzá. Az Egyesült Államok olyan módszereket alkalmaz velünk szemben, amelyek korábban csak ellenfelek között voltak bevettek, nem szövetségesek körében. Olyan hatalomként viselkedik, amelyiket semmilyen fék, ellensúly nem köt. Nemcsak Magyarország, hanem Szlovákia, Románia és Csehország esetében is látható a manipulációs gépezet, ami próbálja a belpolitikai folyamatokat az Egyesült Államok érdekeihez igazítani. „Itt valami nagyon rossz dolgok történnek, nagyon elvesztette a mértéket néhány tengerentúli politikus vagy döntés-előkészítő központ”.
Kövér László már abban sem biztos, hogy ez még szövetségesi viszony, és nem egy birodalomépítési játszma, de az uniós és a NATO-tagság nem kívánságműsor, ami csak látszólag mond ellen a retorikának, amit használtak. „Természetesen minden egyes pillanatban Magyarország nemzeti érdekei szerint kell eljárni, tehát mérlegelni kell azt, hogy mik a hátrányok, az előnyök, mik a potenciális hátrányok és a potenciális előnyök a jövőre vetítve, már amennyiben képesek vagyunk a jövőt előrelátni. És eszerint kell mérlegelnünk, döntenünk”. E pillanatban nincs napirenden, hogy bárki komolyan fölvetné az EU-ból, „pláne a NATO-ból” a kilépést, és a Fidesz nem is szeretné, ha napirendre kerülne. Éppen azért gondolták, hogy nyíltan kell beszélni, mert úgy látják, „ami velünk szemben történik, az egy hátsó szándékoktól motivált manipulációs kísérlet, és nem biztos, hogy ennek jó vége lesz”.
Jó királyokról, rossz tanácsadókról
Kövér László nemcsak az amerikai döntés-előkészítőket bírálja, az ország vezetőit is, mondván, olcsó fogás lenne fölmenteni őket, „és azt mondani, hogy persze, a bölcs és jólelkű vezetők csupa gonosz tanácsadóval vannak körülvéve. A klasszikus jó király, rossz tanácsadók mesét demokráciában nem szabad komolyan vennünk”. Nyilván mindenkinek megvan a maga geostratégiai érdeke, de ő azt gondolja, a politikát „végső soron mégiscsak a politikusok alakítják, illetve ők felelősek érte. Tehát ha nem tudják, hogy mi a probléma, akkor az a baj, ha tudják, akkor pedig az a baj.”
A Fidesz népszerűségvesztését a házelnök egyrészt természetesnek nevezte, másrészt azzal magyarázta, hogy olyan hibákat követtek el, amelyeket nem kellett volna. „Tenisznyelven szólva nem kikényszerített hibáknak minősülnek”. Ezek között van rossz döntés, elhibázott döntés-előkészítés és rossz kommunikáció. A népszerűségvesztés abból is táplálkozhat, hogy „az ellenfél továbbra is a porondon van, és kampány üzemmódban működik, miközben a kormány pedig dolgozik, a kormánypártok pedig egy hosszú menetelés után egy kicsit kifújták magukat, és ezért aztán talán a figyelem ellankadt meg a tónus, az izmok tónusa egy kicsit ellankadt, és beleszaladtunk néhány pofonba népiesen szólva. (…) Korábban is voltak olyan javaslatok, „amelyeket éppen azért vetett el a gazdasági minisztérium, merthogy túlságosan nagynak ítélte meg a bevételhez képest a politikai árat, amit ezért adott esetben lehet fizetni”. Az internetadó elkerülte a figyelmüket, átcsúszott a szűrön, botrány lett. „Nem volt mit csinálni, mint le kellett erről hátrálni”. A döntés-előkészítő apparátus fiatalabbjai sem érezték a veszélyt, a három fölényesen megnyert választás után. Rosszul működött a veszélyjelző rendszer.
Adózni senki nem szeret
A házelnök szerint vannak olyan döntések, amelyeket végig kell vinni, függetlenül attól, hogy népszerűtlenek. Mindenki tud arra érvet hozni, miért nem kéne épp azt a területet adóztatni, amit a kormány meg akar. Az útdíj, az egy értelmes, Magyarország polgárainak az érdekeit szolgáló cél, rengeteg nyertese van a megyei autópálya-matrica bevezetésével. Ő azt gondolja, hogy nem is ebből a szempontból kétséges a döntés racionalitása, hanem abból, hogy miként befolyásolja Budapest közlekedési viszonyait, ha drámai helyzetromlással jár, akkor érdemes megfontolni a döntés korrekcióját. A házelnök a drogtesztről a számára kötelező lojalitás miatt nem akart véleményt mondani, amíg nem kerül a ház asztalára a konkrét javaslat. El tudja képzelni „azt a helyzetet, hogy ez egy értelmes javaslattá formálódik, menet közben a viták hatása alatt”.
A Fidesz nem ad életmód tanácsadó
A vasárnapi zárva tartásról (amit időközben megszavazott a T. Ház – a szerk.) Kövér László azt mondta: azt csak a KDNP akarta, de a Fideszben is voltak, akik ezt szívesen támogatták. Ő ezek közé tartozik, szerinte jó, hogy a kormány változtatott álláspontján, amikor a KDNP újra előállt a javaslatával. Szerinte az a hiba, ha hagyják, hogy úgy kommunikálják, úgy alakítsák át ennek az értelmezését a politikai ellenfeleik, „hogy a Fidesz életvezetési tanácsokat akar adni az ország lakóinak”, mert egyébként a Fidesz nem akar életvezetési tanácsokat adni, bár neki ebben a vitában is lennének érvei.
A fideszes képviselők vagyonáról, meggazdagodásáról szóló híreknek nem örül. „Ezek is benne voltak abban, hogy a Fidesz népszerűsége megcsappant. Ez megint az elmúlt 25 évben gyökerező nehéz probléma, amit egyszer talán érdemes lenne higgadtan átgondolni. Nem feltétlenül a politika szereplőinek, mert a mi szánkból ez talán nem hangzik jól, hanem a véleményformálóknak érdemes lenne megvitatni azt, hogy jól van-e az úgy, hogy Magyarország polgárainak a döntő többsége egész egyszerűen nem hiszi el, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után lehet valakinek tisztességesen is vagyona”. Ennek elutasítása azt jelenti, hogy egy tapodtat sem léptünk előre a szocializmus óta.
Kövér László szerint a vagyonbevallás igenis működik, az illetékes parlamenti bizottság minden pénzmozgást ellenőrizhet, van vagyongyarapodási vizsgálat a mentelmi vizsgálaton belül. Szerinte az a helyes, ha nem nyitják mértéktelenül tágra azon hozzátartozók körét, akiknek kötelező a bevallás, mert ők nem tehetnek arról, hogy parlamenti képviselő rokonai. Egyik oldalon azt is szeretné feltételezni minden képviselőtársáról, „pláne a kormánypártiakról, hogy minden fillért tisztességesen szereztek meg, ami rendelkezésükre áll”. A másik oldalon tudja, hogy a közvélemény nagyobbik része mérhetetlen bizalmatlansággal fordul a politikai elit egésze felé, és ez a bizalmatlanság nem nélkülöz minden alapot, és nagyon nehezen látja azt a megoldást, amivel ez a bizalmatlanság oldható lenne.
Az interjúból kiderül még, hogy választmányi elnökként többet egyeztetne a pártelnök-miniszterelnökkel, aki már „így is 25 órát dolgozik 24 óra alatt”, és a Simicska-Orbán-háború csak azt igazolja, hogy a kormánynak senkivel semmilyen személyes, érzelmi viszonya nincs. A Fidesz kétharmada már nem számít, de szerinte a veszprémi időközi után is megmarad.
