Internetadó, vasárnapi zárva tartás, gyerekek kötelező drogtesztje, fizetős M0-s… – néhány nagy felháborodást kiváltó kormányzati ötlet az elmúlt hónapokból, amelyekkel kapcsolatban felmerült: előkészítés és hatástanulmány nélkül dobták be azokat a köztudatba. Pár hónapos késéssel megérkeztek a következmények: tegnap zsinórban a harmadik közvélemény-kutatás regisztrálta a kormánypártok drámai népszerűségvesztését. De mi történt?
Megszűnt a kontroll
A Fidesz ellenzék hiányában elfelejtett kormányozni – mondja Krekó Péter, a Political Capital elemzője. Elfelejtette, hogy milyen az, amikor tényleges társadalmi ellenállással szemben kell megvédeni a politikáját. Hozzászokott a gyenge ellenfelekhez és hogy szinte bármit csinál, a médiáján keresztül népszerűvé tudja tenni. Az elemző szerint a Fidesz elbízta magát és elkényelmesedett.
Ceglédi Zoltán, a Republikon Intézet vezető tanácsadója úgy látja: a három választási kampány lefoglalta és “összenyomta” a Fideszt. Most, hogy ennek vége lett, beindult a helyezkedés, a táboron belüli kádercsere. Az elemző szerint nagyon nehéz úgy kormányozni, ha a kommunikációs szempontok felülírják a szakpolitikát, a szakemberek helyét pedig átveszik a például “futsalban járatos ismerősök”. De a hibákban is létezik egyfajta kritikus tömeg, a jelek szerint ezt érte most el az Orbán-kormány.
Ceglédi szerint a Fidesz hibáiban egyetlen tendencia érhető tetten: az arrogancia és a teljesen megszűnt szakpolitikai kontroll. Ennek iskolapéldája volt az internetadó és a “droghablaty” is. A szakember úgy látja, a népszerűségvesztés még nem tendencia, de magában rejti a folytatás lehetőségét: a Fidesznek talán most először fel kellene adni azt a “tévedhetetlenségi mítoszt”, amire a teljes kommunikációja épül. A beismerés hiányában az elveszett közbizalom nehezen szerezhető vissza.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Nem működik a régi recept
Krekó Péter szerint a Fidesz ugyanazokkal az eszközökkel próbálja megoldani a konfliktusokat, mint korábban, de ezek már nem működnek. Jellemző, hogy a kitiltási botrányt belpolitikai eszköztárral akarják kezelni. Hiába látogat el Orbán Viktor a Blikkbe és próbál népszerű, jópofa dolgokat mondani, alapvető tévedés, ha még mindig azt hiszik: csak kommunikációs problémákról van szó, miközben a kormányzás leglényegét érintő politikai konfliktus-sorozatnak vagyunk tanúi.
Az elemző azt mondja: a kormány és a kormányközeli erőcsoportok idáig úgy érezték, szinte bármit megtehetnek. Most, hogy a botrányok nyomán az érdeklődés fókuszába kerülnek, milliók számára válik világossá: milyen gátlástalan szintre jutott a korrupció az elmúlt években. Botrányos a közpénzekkel való bánásmód és a fiatal politikusok egyéni gazdagságának látványos megjelenítése, erre jött ráadásként a diplomáciai konfliktus. Most kezdi megbosszulni magát, hogy Orbán Viktor “négy éven keresztül boxzsáknak használta a nyugatot és közben a keleti hibrid vagy autoriter rendszerek bizalmát kereste”.
Krekó szerint a kormány két szék között a földre esik: a keleti nyitásnak még nem látjuk a gyümölcseit, a nyugati zárásnak viszont már vastagon érezzük a hátrányait. Olyan mély szintre jutottak a diplomáciai kapcsolatok az USA-val és más nyugati országokkal, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. Az elemző felhívja a figyelmet: a korrupciós témát az amerikai nagykövetség hozta felszínre a kitiltással, nyilván nem függetlenül a megromlott diplomáciai kapcsolattal. Az Orbán-kormány azon logikája, hogy mindenhol ellenséget látott és mindenhol ellenségekkel viaskodott, önmaga ellen fordult: a konstruált ellenségekből tényleges ellenségek lettek.
Fotó: AFP/Kisbenedek Attila
Törékeny a bázis
Abban, hogy minden friss felmérés szerint radikálisan csökkent a Fidesz támogatottsága, Ceglédi Zoltán szerint az egyes társadalmi csoportok nyílt betámadásának, a politikailag korábban inaktív szereplők kormányzati provokálásának van fontos szerepe. Másrészt annak, hogy a civil tüntetők szinte kikezdhetetlen reakciót adtak a fideszes ötletelésre. Azoktól búcsúzhatott el a kormánypárt az elmúlt hetekben, akik értik, hogy mi a gond az internetadóval, az amerikai kitiltásra adott válaszokkal és a kétes módon szerzett vagyonnal való rongyrázó hencegéssel.
Ceglédi szerint a magyar politikában már sokszor beszéltek “elveszíthetetlen törzsszavazókról” – jellemzően akkor, amikor már ezt a tábort harapdálta az adott párt népszerűtlensége. Egy biztos: önmagában a Békemenet-kompatibilis üzenetekkel elérhető tábor egy tisztességes és demokratikus választáson nem elég a győzelemhez.
Krekó Péter emlékeztet: 2011-12-ben a kormány meglehetősen népszerűtlen volt, aztán a rezsicsökkentés hatására sokan visszataláltak hozzá. De a könnyen jött szavazat könnyen is megy: a most leváló szavazók nem hűségesek, csak valamilyen szempontból korábban úgy látták, hogy a Fidesz szolgálja az érdeküket. Az elemző korábban is hangsúlyozta: a Fidesz támogatottsága sokkal törékenyebb, mint amilyennek tűnik.
Hova tovább?
Torkollhat-e előrehozott választásba, ha tovább amortizálódik a Fidesz népszerűsége? Ceglédi Zoltán szerint önmagában a kormánypártok népszerűségvesztése nem okoz előrehozott választást, ezt megtanulhattuk 2006-2010 között. Ahhoz az Orbán alatti, legmagasabb szinteken is nyílt lázadásra lenne szükség.
Az előrehozott választás Krekó Péter szerint is valószínűtlen, mert a kormány körüli érdekcsoportok nem igazán érdekeltek egy ilyen váltásban, a kormánykoalíciók pedig a választási rendszernek köszönhetően stabilak. Magyarországon nagyon kevés politikust ismerünk, akik lemondtak és visszavonultak, amikor ezt kellett tenniük. Nálunk addig kapaszkodnak a hatalomba, amíg csak lehet, akkor is, ha ez politikailag már irracionális.
