Az Országgyűlésnek hétfőn benyújtott javaslat rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság az új nemzetbiztonsági ellenőrzés két elemét: a folyamatos ellenőrzést és a kormánytól független jogorvoslati lehetőség hiányát alaptörvénybe ütközőnek minősítette és megsemmisítette az erre vonatkozó rendelkezéseket. Ezzel egyes esetekben párhuzamos, míg másutt egymásnak ellentmondó rendelkezések hatályosultak – írja az MTI.
A dokumentum ugyanakkor az Ab-határozatot idézve arra is kitér, hogy az érintettek jogviszonyának fennállása alatt a biztonsági kockázatok vizsgálata önmagában nem alkotmányellenes.
Ennek alapján az új szabályozás rögzítené a vizsgálat elrendelésének lehetőségeit, okait, az eljárás szabályait és az elrendelés, lefolytatás jogszerűsége ellenőrzésének intézményes fórumát és szabályait.
A javaslat szerint az ellenőrzést a jogviszony előtt kell kezdeményezni és az érintettnek hozzá kell járulnia. A nemzetbiztonsági ellenőrzés egyszintű, 60 napos – 30 napos hosszabbítási lehetőséggel -, ami alatt a szolgálat az ellenőrzöttel, a vele kapcsolatban állókkal konzultálhat, összevetheti a korábbi adatait és titkos információgyűjtést folytathat.
A biztonsági szakvélemény öt évig érvényes, ez alatt egyebek mellett akkor lehet felülvizsgálatot folytatni, ha megváltozik az érintett jogviszonya, ha ő maga kéri azt, elmulasztotta változás-bejelentési kötelezettségét vagy a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója biztonsági kockázatra utaló körülményről szerez tudomást. Utóbbiak közé tartozik például a büntetőeljárás, lényeges változás a külföldiekkel kapcsolatos körülményekben, az idegen állampolgárság, kábítószer-fogyasztás vagy alkoholfüggőség.
Az előterjesztés megteremti a külső, azaz kormánytól független felülvizsgálat lehetőségét. A szakvéleményben szereplő, valótlannak tartott megállapításokkal szemben az elutasítás kézhezvételét követő 15 napon belül a miniszternél lehet panasszal élni. A tárcavezető döntésével szemben pedig a nemzetbiztonsági bizottságnál lehet panasszal élni.
