Míg napjainkban a törvényeket és az adózási fegyelmet betartó emberről gondolják ezt, tíz éve még a “ki, mit vásárol” és a társadalmi aktivitás volt az egyik legfőbb szempont – derül ki a Tárki idei és 2004-es adatainak összevetéséből.
2014-ben a megkérdezett magyarok 93 százaléka a jó állampolgárság fontos feltételének nevezte a törvények betartását. 91 százalék azt, hogy soha ne próbálja meg kijátszani az adózás szabályait. Dobogós lett 80 százalékkal az az állítás, hogy a jó állampolgár mindig szavaz a választásokon.
Ahhoz, hogy valaki jó magyar állampolgár legyen, legkevésbé a társadalmi vagy politikai szervezet munkájában való részvételt (36 százalék), illetve a világ más részein, rosszabb körülmények között élő emberek segítését (35 százalék) gondolják fontosnak. Ezt még az is megelőzi (47%), hogy a jó polgár az árucikkek közül „politikai, etikai vagy környezetvédelmi szempontból válaszon”.
Az eltelt tíz évben sokat változott a jó állampolgárság megítélése. 2004-ben a legtöbben (90 százalék) azzal értettek egyet, hogy a jó magyar az árucikkek közül politikai, etikai vagy környezetvédelmi szempontból is választ. 80 százaléka pedig akkor úgy vélte: a jó polgár vegyen részt valamilyen társadalmi vagy politikai szervezet munkájában.
A legnagyobb változás az adózás kijátszásának megítélésében történt. 2014-re csaknem háromszorosára nőtt azok aránya, akik szerint a jó magyar állampolgár soha nem próbálja meg kijátszani az adózást (2004-ben ezt a válaszadók 32 százaléka találta fontosnak), de 10 éve a törvénytisztelet is csak 53 százalékon állt.
A Nemzetközi Társadalomkutatási Program (angol rövidítéssel ISSP) 1984 óta 53 országban végez adatfelvételt különböző témákban, a kutatást bizonyos időközönként megismételve. Magyarországon a Tárki 2014 júniusában végezte az állampolgársággal kapcsolatos második adatfelvételt (az első 2004-ben volt). A kérdőívben a kutatók több olyan állítást fogalmaztak meg, amelyek fontosak lehetnek ahhoz, hogy valaki egy ország jó állampolgára legyen.
.
