Az MSZP-s képviselő magyar újságíróknak Brüsszelben elmondta: két kérdést tett fel az uniós javaslattevő-végrehajtó intézménynek – írja az MTI. Az egyikben azt tudakolta: összeegyeztethető-e az unió értékeivel és preferált gyakorlatával az olyan tagállami jogszabályalkotás, amely csak egy rendkívül szűk rétegnek biztosítja a szabad pénzügyi választás jogát, és valójában teljesíthetetlen feltételek szabásával a lakosság túlnyomó többségét kizárja abból. Ezzel Szanyi Tibor arra utalt, hogy csak nagyon szigorú feltételek esetén, a lakosság elenyésző hányada számára maradt fenn a lehetőség arra, hogy fennmaradjon a devizaalapú hitele.
Szanyi Tibor azt is kérdezte az Európai Bizottságtól, milyen eszközei vannak a fellépésre olyan esetekben, amikor egy eurozónán kívüli tagállam – az EU-csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségeivel szemben, és egyúttal a gazdasági és pénzügyi unióval kapcsolatos törekvéseket is aláásva – gyakorlatilag a teljes lakosságát elszigeteli a közös valutában való banki hitelfelvételtől, és ezzel a közelítés helyett távolítja a tagállam gazdaságát és bankrendszerét az eurótól.
A szocialista EP-képviselő szerint a kormány eddig azzal hitegette a polgárokat, hogy majd valamilyen módon segít a devizaadósokon, és ebből mindenki azt a következtetést vonta le, hogy valamivel előnyösebb megoldást fog biztosítani. Emlékeztetett arra, hogy az MSZP korábban javasolta, 2010 előtti árfolyamon számoljanak el a bankok és a devizaadósok között. Az Orbán-kormány ezt megtagadta, és napi árfolyamot kínált megoldásként – mondta. Hozzátette: ha a kormány bízna a forint stabilitásában, azaz azt gondolná, hogy a november 7-i árfolyam stabil, akkor „ez az egész felhajtás felesleges lenne”.
Szanyi Tibor nem most fordul először Brüsszelhez egy ügy tisztázása érdekében. Ahogyan korábban megírtuk: az EP-képviselő a korrupciós botrány ügyében is a testület véleményét kérte.
