Magyarországon az elmúlt években a közbiztonság lett az egyik legfontosabb közpolitikai téma – írja az Abcúg.hu, felidézve, hogy az iskolákba bűnmegelőzési felelősöket küldenek, a politikusok térfigyelő kamerákat ígérgetnek, miközben sokan cigánybűnözésről beszélnek. Pedig a legtöbb bűncselekményt olyan helyeken követik el, ahol alacsony a cigányok aránya és Magyarországon nagyjából rendben van a közbiztonság.
Három szociológus, Kerezsi Klára, Gosztonyi Márton és Polák Attila kutatása arra kereste a választ, hogy hogyan alakulnak a bűnözési statisztikák a romák lakta településeken és milyen forrásból táplálkoznak a konfliktushoz vezető cigányellenes érzelmek.
A rendszerváltás előtt a cigánybűnözés valódi nyomozástani szakkifejezés volt, ami a „cigányságra jellemző” bűnelkövetési módokra utalt. A 2000-es évektől inkább a származás és a bűnözés közt keresnek a kifejezéssel összefüggést.
A statisztikák szerint Magyarország viszonylag biztonságos ország, a bűnözés mértéke európai szinten is a középmezőnyben van. A kisebb lopások száma viszont gyorsan nő, aminek viszont az is oka lehet, hogy 2008 óta ezeket egyre szigorúbban büntetik, így nagyobb számban jelennek meg a statisztikában.
A kutatók a népszámlálási adatok alapján választották ki azt az 513 települést, ahol több mint száz ember vallotta magát cigánynak. Ezek jó része lemaradó, vagy stagnáló gazdasági helyzetben van, Borsod, Szabolcs és Baranya megyékben.
Megvizsgálták, hogy hogyan alakulnak a bűnözési statisztikák ezeken a településeken. Kiderült, hogy az 513 település felöleli a Magyarországon regisztrált bűnözés háromnegyedét, a bűncselekmények jó részét ezeken a helyeken követik el. Azonban az is kiderült, hogy az ismertté vált bűncselekmények 56 százalékát olyan településeken követték el, ahol a romák aránya kevesebb, mint egy százalék és 93 százalékát olyan településen, ahol a roma népesség aránya nem éri el az 5 százalékot.
Ez az adat annak tudható be, hogy a számokban felülreprezentáltak a nagyvárosok és Budapest. A kutatókat viszont főleg a kistelepülések érdekelték, kiválogatták azokat a tízezer fő alatti településeket, ahol a romák aránya nagyobb mint tíz százalék. 2011-ben 181 ilyen település volt. A bűnözési ráta ezeken a településeken leginkább stagnál és főleg kisebb bűncselekményeket követnek el.
A lemaradó kistérségekben, ahol a romák többsége él, rossz a foglalkoztatási helyzet, de a romák különösen lemaradtak ebben a tekintetben. A rendszerváltás után jóval nagyobb arányban vesztették el munkájukat, ami magyarázható az alacsony iskolázottsággal, a szegregációval, bizonyos szakmák – pl. bányász – elértéktelenedésével és a diszkriminációval is. A cigányság körében háromszor akkora a munkanélküliség, mint az össznépességben – áll a kutatásban.
