A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kisváros közmunkásai panaszaikkal megkeresték a Hír24-et. Azt mondják, sorozatosan kevesebb pénz van a fizetési borítékban, mint amennyit aláíratnak velük a bérpapíron. Esőben és hőségben is dolgoztatják őket, a munkavezetőik pedig hajcsárok. Panaszaikkal nemrég a Magyar Államkincstár (MÁK) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetét is megkeresték. Küzmösné Jónás Erzsébetet kérték meg, hogy képviselje ügyüket. A háromgyerekes asszony kötegnyi nyilatkozatot gyűjtött össze, amelyekben az emberek részletesen leírták problémáikat.
Küzmösnével jártuk végig a település egy részét, felkeresve több érintettet. Néhányan leírhatatlan nyomorban élnek. Egy asszony üres házába – miután kiderült, őt is meglátogatjuk – előző nap a menye vitette át a szekrénysorát, hogy ne csak három ágy árválkodjon a szobában. Egy másik helyen a szomszéd adott kölcsön takarót az ágyra, egy beteg nőhöz a fia tolta át a vaskályháját.
Kevesebb a pénz, rossz munkakörülmények, goromba munkavezetők
Többen névvel, mások név nélkül, de ugyanazt mondták: fizetéskor mindig kevesebb pénzt találnak a borítékban, mint amennyit a hivatalban aláíratnak velük. Ha szóvá teszik, rájuk szólnak, haladjanak tovább, ne tartsák fel a sort, vagy azt ígérik, a következő havi borítékban több lesz, de ilyen még nem volt. Hiába kérik, hogy inkább bankszámlára utalják a fizetésüket, azt a választ kapják, hogy nem lehet.
Az egyik asszony, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal 6 évig volt közmunkán, elmondta: rendszeresen hiányzott pénz a borítékjából. Esőben is dolgoztatták őket, még azt sem engedték meg, hogy hazamenjenek átöltözni, száraz ruhába. Hiába volt hőségriadó az egész országban, nekik akkor is menniük kellett.
Nyomorban él sok közmunkás (Fotók: Cservenyák Katalin )
Más azt mesélte, hogy egyszer 38 ezer forintot írt alá, de csak hatezret kapott. Egy másik azt mondta: 49 ezerből mindig csupán 20-30 ezret kapott kézhez. Egy harmadik hiába írt alá 49, 50, 52 ezer forintról, sosem kapott 30 ezernél többet. Egy középkorú hölgy elpanaszolta, hogy neki havonta 7-8-10 ezer forint hiányzott a borítékból. Másfél évig volt közmunkás, de egyszer sem fordult elő, hogy megegyezett volna az összeg a bérjegyzéken szereplővel. Olyan is volt, hogy egy nap szabadságért 10 ezer forintot vontak le tőle, azt ígérve, hogy a következő hónapban megkapja. De nem így történt.
Egy 51 éves asszonyt – állítása szerint – egészségügyi vizsgálat nélkül küldtek ki az uborkaföldre dolgozni. A stroke-os nő rosszul is lett a munkahelyén, mentő vitte el. Kérte, adjanak neki könnyebb munkát, de azt a választ kapta, nincs. Végül közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát. Azóta semmilyen ellátást nem kap. Elismerte, hogy el sem olvasta, mit ír alá, így fordulhatott elő, hogy még a munkaügyi központ nyilvántartásából is törölték azzal az indokkal, hogy a számára felajánlott, megfelelő munkát nem fogadta el.
Többen elmondták, hogy a munkavezetők gorombák, úgy beszélnek velük, mint a kutyával. Ráadásul kulccsal rájuk is zárják az ajtót, úgy érzik magukat a munkahelyükön, mint a börtönben.
A polgármester cáfol
Nyírlugoson 81 százalékos szavazati aránnyal októberben újra Hovánszki Györgyöt (Fidesz-KDNP) választották meg polgármesternek. A közmunkások problémáira az újraválasztott településvezetővel, két kolléganőjével és a település jegyzőjével kerestük a válaszokat. Igyekeztek valamennyi panaszt a rendelkezésükre álló iratokból, aktákból cáfolni.
Szerintük például nagyon jól tudják a dolgozók, miért nem az az összeg van a borítékban, ami a bérjegyzéken szerepel. Fizetéskor ugyanis, mint kiderült, kapnak egy másik papírt is, amely tartalmazza, hogy az adott hónapban mennyi a ténylegesen részükre járó munkabér. Mint a polgármester elmondta: erre azért van szükség, mert a Magyar Államkincstár az elszámolásokat már jóval a hónap lezárása előtt elkészíti, így abban nem szerepelnek az esetleges későbbi hiányzások (betegszabadság, állásidő, igazolatlan hiányzás).
Hovánszki György hozzátette, ezt már többször is igyekezett tisztázni az emberekkel, olyankor mindig úgy tűnt, hogy megértették. „Lehet, azt mondták, mégse értették” – fogalmazott.
A polgármester szerint nyáron mindenki névre szóló levelet kapott, melyben tájékoztatták, hogy bár eddig lehetett eltérés a bérjegyzékben szereplő és a tényleges összeg között, 2014 augusztusától ez megváltozik, és mindenki ugyanannyit fog kapni, mint amennyi a papíron szerepel. (A hozzánk eljuttatott, szeptemberi keltezésű nyilatkozatokban, panaszokban azonban nyoma sincs annak, hogy a bérezési mód megváltozott volna.)
A jelenléti ív kapcsán Hovánszki elmondta: a későbbi viták elkerülése érdekében vezették be korábban, hogy naponta két jelenléti ívet íratnak alá a dolgozókkal, egyet munkakezdéskor, egyet a befejezésekor. Mert lehet, hogy ők úgy emlékeznek, hogy esőben és hőségben is dolgoztak, a bizonyíték azonban a jelenléti ív. „Saját aláírásával bizonyítja mindenki, hogy állásidőn volt. Biztos vagyok benne, hogy odafigyelnek arra, mit írnak alá” – így a polgármester.
(Többen viszont lapunknak arra panaszkodtak, hogy olyan papírt írattak velük alá, amelyen ki volt pontozva az összeg helye, amit a béréből utólag levontak, és nem egyszer trükköztek a jelenléti ívvel is.)
A nyírlugosi piac, a közmunka egyik helyszíne
Azt is elmondta, nincs lehetőség arra, hogy folyószámlára utalják a fizetést, mert a közfoglalkoztatási szerződés aláírásakor az érintettek készpénzfizetést kértek. „Nem az a célunk, hogy ne dolgozzanak, épp az a cél, hogy dolgozzanak” – fogalmazott. Nyírlugos egymilliárd forintos költségvetéséből mintegy 300 millió forintot tesz ki a közmunkaprogram.
„Tavaly írásban megkérdeztem az emberektől: akarnak-e dolgozni idén is. A 90 százalékuk azt válaszolta, igen. Aki nem írta alá, utána sírva jött, hogy a többiek félrevezették. (…) Szigorúak a munkavezetők, de kézben is kell tartani a dolgokat, itt ültetni, kapálni kell a növényeket. Van, aki nem panaszkodik. Én azt nem hiszem, hogy egy perc késés miatt igazolatlan hiányzást írnak be. De ha valaki egy órát késik a munkahelyéről, az már egészen más kérdés.”
Nyírlugoson a rászorulók részére nagyon fontos a közfoglalkoztatás. A rendszeres jövedelemszerzés ilyen formája több mint 100 család létfenntartásának egyetlen lehetősége, emiatt nagyon fontos ennek a jövőbeni fenntartása.
„Ha néhány elégedetlen ember miatt a későbbiekben ettől a többség elesik, akkor ez Nyírlugosnak jelentős hátrányt fog okozni ezért szeretném, ha közfoglalkoztatási programunk vitatott eseményei tényszerű bemutatást kapnának” – zárta a beszélgetést a polgármester.
Úgy tudjuk, az ügyben hamarosan rendőrségi feljelentést tesznek.
