Az Országgyűlés hétfői ülésén az interpellációk előtt Jakab István levezető elnök bejelentette, hogy a múlt héten a fideszes Navracsics Tibor tájékoztatta Kövér László házelnököt, hogy európai bizottsági tagsága miatt lemond országgyűlési képviselői mandátumáról.
Az LMP-s Schiffer András azt mondta, Tállai Andrásnak, a Nemzetgazdasági Tárca államtitkárának, aki múlt héten még védte az internetadót, be kellene nyújtania lemondását. A miniszterelnök által bejelentett nemzeti konzultációról úgy fogalmazott, hogy az csak kifizetés a haveroknak. Kijelentette, hogy az adóhatóság a kicsiket sarcolja, miközben futni hagyja a nagyokat, a miniszterelnöknek ezért világosan nyilatkoznia kell, hogy a NAV elnöke érintett-e a kitiltási botrányban. Tállai az elhangzottakra úgy reagált, hogy a távközlési adó kiterjesztésének ügye lezárult, a törvényjavaslatból ez a rész kikerül. A kitiltási botránnyal kapcsolatban szerinte a kormányzatnak semmilyen teendője nincs.
A jobbikos Novák Előd azt kifogásolta, hogy az internetszolgáltatás ára Magyarországon a legmagasabbak közt van az Európai Unión belül. A párt az alapszintű internethozzáférés ingyenessé tételét javasolja. Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára első célnak a szélessávú hálózat fejlesztését nevezte meg és azt mondta, ezután lehet majd eldönteni, hogy ahhoz milyen hozzáférés biztosítható. Elmondta, hogy a kormány 2018-ig minden ember és vállalkozás számára elérhetővé akarja tenni az internetet.
A KDNP-s Harrach Péter a vasárnapi nyitva tartásról beszélt. Azt mondta, egyedi kérelmek alapján ez biztosítható lenne, ezek elbírálását egy bizottságra bíznák. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta, hogy a kormány a következő hetekben dönt majd a javaslat támogatásáról.
A szocialista Harangozó Tamás szánalmasnak, nevetségesnek és elszomorítónak minősítette, amit a kormány az internetadó és a korrupciós vádak kapcsán előadott. Az internetadó visszavonásáról azt mondta, hogy ha megint átverik az embereket, még nagyobb tiltakozás elé nézhetnek, márpedig szerinte a kabinet más formában próbálja majd bevezetni az adót a nemzeti konzultáció után, a népakaratra hivatkozva. Tállai szerint jó lenne, ha az ellenzék a korrupciós vádakat bizonyítékokkal együtt tudná állítani.
A fideszes Rogán Antal a gyarapodó Magyarország első évének nevezte 2015-öt. Szerinte a jövő évi büdzsé a bankok elszámoltatásának költségvetése lesz. Február és április között egy átlag-devizahiteles család akár havi húszezer forintot spórolhat, szeptember és november között pedig a forinthitelesek részlete csökkenhet átlagosan havi tízezer forinttal. Tállai szerint a bankok elszámoltatásával ezermilliárd forint juthat vissza az emberekhez.
Az MSZP-s Gőgös Zoltán arról beszélt, hogy nem lehet fellebbezni a megyei agrárkamarák azon határozatai ellen, melyekben arról foglalnak állást, hogy élnek-e vétójogukkal a földvásárlások során. Gőgös szerint felháborító, hogy a fideszes politikusokból álló agrárkamarák kiszolgálják a baráti kört. Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy a helyi földbizottságok állásfoglalásai ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselőtestületénél és bírósági felülvizsgálat is lehetséges. Eddig az összes földbizottsági döntés egy százalékát kérdőjelezték meg – mondta.
A jobbikos Dúró Dóra szerint az új tankönyvek nem megfelelőek ahhoz, hogy a jövő generációk azokból tanuljanak. A kiadványokra a kísérleti tankönyvekről szóló előadásokon részt vett pedagógusok is panaszkodtak. Miért avatkozott be a kormány ilyen durván a tankönyvpiac rendjébe, ha csak ilyen színvonalú kiadványokra futja? – kérdezte Dúró. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtikára hangsúlyozta, hogy a nemzeti tankönyvtanács szakemberek bevonásával összetett eljárást alkotott, hogy az akkreditációs eljárás során csak minőségi kiadványokat engedjenek át.
Az LMP-s Ikotity István arról beszélt, hogy a természettudományos oktatás megújítását célzó Öveges-programban komoly visszaélések gyanúja merült fel. Példaként a több tízmillió forintos teremfelújítások mellett kiemelte, hogy annál is nagyságrendekkel többet költöttek – pazarló megvalósítással – tanulmányokra, munkafüzetekre, szaktanári segédletekre. Ikotity szerint ez is mutatja, hogy az EU-s pénzek hazai elosztását túlárazott munkák, szűk kedvezményezetti kör és intézményesült korrupció jellemzi. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az ügyben a kormány belső vizsgálatot rendelt el, felmerült, hogy szabálytalanul használtak fel pénzeket. A pályázat kiírása felveti annak gyanúját, hogy nem körültekintően járt el a kiíró, felmerül, hogy túlárazás történt, valamint az, hogy több beszerzésnél sérültek az átláthatóság és a közbeszerzési törvény szabályai is.
A szocialista Korózs Lajos megemlítette, hogy január elsejétől életbe lép a szociális temetés rendszere. A képviselő ezt embertelennek, cinikusnak, az emberi méltóságot sértőnek nevezte, hozzátéve, hogy azoktól várnak el közreműködést, akiknek semmijük nincs. Pogácsás Tibor belügyminisztériumi államtitkár szerint a szociális temetés nem idegen a hazai hagyományoktól, ez nem kényszer, hanem kiegészítő lehetőség, a cél pedig az alanyi jogon járó ingyenes temetés lehetőségének megteremtése. Nincs szándék a jogszabály visszavonására – jelezte.
