A választás egyfordulós, és az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja. Nincs eredményességi küszöb, akár egyetlen szavazattal is polgármesterek vagy képviselők lehetnek a jelöltek. Vasárnap reggel 6 és este 7 óra között 8 millió 170 ezer választó dönthet arról az ország 10 351 szavazókörében, kik képviseljék érdekeiket az elkövetkező öt évben az önkormányzatokban. A választáson nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a letelepedettek, bevándoroltak, menekültek, valamint az EU többi tagállamának magyarországi lakcímmel rendelkező, névjegyzékbe vett állampolgárai is szavazhatnak.
A választáson öt főpolgármester-jelölt és 8008 polgármesterjelölt indul. A tízezernél kevesebb lakosú településeken – ahol egyéni listán választják a képviselőket és minden választópolgár annyi jelöltre szavazhat, ahány tagú a testület – 35 783-an indulnak jelöltként. A 169 tízezernél több lakosú településen vegyes választási rendszerben, egyéni választókerületben és kompenzációs listán juthatnak a jelöltek mandátumhoz. Az egyéni választókerületekben 8269-en indulnak, a települési kompenzációs listákon – amelyekre a választók közvetlenül nem szavaznak, ezeket a mandátumokat a vesztes jelöltekre leadott töredékszavaztok alapján osztják szét – 768 listán 7 139 jelölt indul. A 385 megyei közgyűlési mandátumért 2086-an indulnak 107 listán.
Az önkormányzati választásra 290 jelölőszervezetet és 13 nemzetiségi jelölőszervezetet vettek nyilvántartásba az országban, a nemzetiségi voksolásra 147-et.
Az önkormányzati választással egy időben a nemzetiségiek is megválasztják – idén először egyszerre – a települési, megyei és országos önkormányzatok tagjait. Vasárnap 2146 települési szintű választást tartanak a nemzetiségi választók, emellett 60 megyei és 13 országos választás is lesz. A nemzetiségiként regisztrált választók csak a kijelölt szavazókörökben voksolhatnak. A névjegyzékben 241 ezren szerepelnek, közülük 13 ezren indulnak jelöltként.
Az önkormányzati választáson 18 ezren kérték, hogy ne a lakóhelyükön, hanem átjelentkezéssel a tartózkodási helyükön szavazhassanak. Négy éve 7500-an jelentkeztek – az akkori szóhasználattal – igazolással szavazásra, a nyolc évvel ezelőtti önkormányzati választáson pedig körülbelül 3500-an.
A választók, attól függően, hogy a fővárosban, megyei jogú városban, 10 ezernél nagyobb vagy annál kisebb lélekszámú településeken adják le voksukat, két vagy három szavazólapon szavazhatnak. Két szavazólapot kapnak a megyei jogú városban élők: ők a polgármesterre és a közgyűlés tagjaira szavazhatnak. Három szavazólapot kapnak azok, akik nem megyei jogú városban, illetve községben élnek: ők a polgármester és a képviselő-testület tagjai mellett szavazhatnak a megyei közgyűlés pártjaira is.
A fővárosban élők a korábbi választásokon négy szavazólapot kaptak, de idén már nem közvetlenül választják a Fővárosi Közgyűlés tagjait, így három szavazólapot kapnak: ők a képviselő-testület és a polgármester mellett a főpolgármesterre szavazhatnak. Az új szabály értelmében a megválasztott 23 polgármester automatikusan a Fővárosi Közgyűlés tagja lesz, további kilenc mandátumot a vesztes polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztanak szét a listák között. A 19 megyei közgyűlés tagjait a választók listán választják.
