A hetilap kikérte az ELTE szenátusának szeptember 22-i ülésén készült hangfelvételt. Az egyetem vezetősége előzőleg közleményben szólította fel a karok dékánjait, hogy végezzenek „mélyreható tényfeltárást” a HÖK rendezvényszervezői tevékenysége, belterjessége, politikai összefonódásai és a hallgatói juttatások elosztása ügyében. Ez indokolt volt, hiszen az elmúlt évek botrányai másról sem szóltak, de Zaránd Péter, az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke kikérte magának a nyilatkozatot, mondván, tévesen „ül fel (az egyetem) egy egyébként lenyugvó hecckampánynak”, a gondokat megoldotta a HÖK.
Mint(h)a erkölcstelen társaság
A Heti Válasz érdekesnek nevezi, hogy – a valódi tényfeltárást sürgető egyetemi vezetéssel szemben – a dékánok közül többen a diákönkormányzat mellé álltak. A bölcsészkaré például azzal érvelt, hogy az egyetemi vezetőknek nem tippeket kell adniuk, hogy a sajtó mit keresgéljen, hanem „meg kell védeni az egyetem hallgatóit, a hallgatói önkormányzatot, akiket (sic!) az általánosító sajtómegjelenések olyan hírbe kevertek, mintha erkölcstelen társaság lenne”.
Nemi erőszak? De végigvitte a tábort!
Dezső Tamás szerint az utasítás a tényfeltárásra törést okozott a karon, azt a gyanút keltette, hogy „van mit keresgélni”. „Nyitogatunk egy olyan szelencét, amely magában hordozza a veszélyét, hogy továbbra is napirenden marad a téma” – mondta. Véleményéhez csatlakozott több dékán (jogi, természettudományi kar), a Tanító- és Óvóképző Karé pedig védte a nemierőszak-botrányban hibázó HÖK-elnököt. Szerinte a diákvezető munkáját a sajtó nem értékelte kellőképpen, pedig a bűncselekmény kiderülése után végigvitte a táboroztatást, és a diákok végső soron jól érezték magukat.
Gátlástalan pénzszórás
A szenátusi ülés után robbant ki a második nemi erőszak körüli botrány, amely után Király Miklós, a jogi kar dékánja keményen fellépett, betiltott, felfüggesztett, feljelentett – írja a Heti Válasz, amely szerint komoly pénzügyi visszaélések is köthetőek a hallgatói önkormányzatokhoz. A hetilap birtokában lévő Kehi-jelentések arról tanúskodnak, hogy gátlástalan pénzosztás folyt a tudományos, sport, kulturális és közéleti ösztöndíjak keretéből. Egy-egy diákvezető esetenként akár több százezer forintot is hazavihetett, a pályázatokat mellőzték, az ösztöndíjpénzeket szabálytalanul, céljukkal ellentétes módon rendezvényekre fordították. További részletek a legfrissebb Heti Válaszban
