A napilap pénteken azt írta, hogy a hivatal főosztályvezetője a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet programvezetőjével levelezett arról, mikor lásson napvilágot a józsefvárosi tűcsereprogramról készített ombudsmani jelentés.
A Magyar Nemzet szerint a programvezető nemcsak tájékoztatta a főosztályvezetőt a tűcsereprogrammal kapcsolatos fejleményekről és blogbejegyzéseket ajánlott a vizsgálatot folytatók figyelmébe, hanem egy májusi levélben már “lényegében a jelentés időzített megjelentetésére kéri a főosztályvezetőt, arra hivatkozva, hogy nagy médiamegjelenést szánnak neki, ám a következő időszak erre nem alkalmas, mert ő nyaralni megy”. A lap a levelezésből arra következtetett, hogy a TASZ-nál a jelentés elkészülte előtt tudhattak a tartalmáról. A Magyar Nemzet a cikkben közölte egy elektronikus levél másolatát is.
Fotó: Berecz Valter
TASZ sehol
Székely László a napilap cikkének megjelenése után belső vizsgálatot rendelt el, és délelőtt azt közölte: a vizsgálat első megállapítása szerint a levél a hivatal zárt levelező rendszeréből származik, és sem feladóként, sem címzettként nem szerepel rajta a TASZ.
“A levél az ügy előadója és hivatali vezetői között, a jelentés tervezetének előkészítése során készült, és ismeretlen módon került a Magyar Nemzet birtokába” – állapította meg a biztos.
Hozzátette: “a Magyar Nemzet címlapján a címzettek és a feladó nevének kitakarásával másolatban közölt elektronikus levéllel, valamint az ahhoz fűzött feltételezésekkel a lap azt a hamis látszatot keltette, mintha az az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának munkatársai és a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet közötti levélváltás dokumentuma volna”.
Az alapvető jogok biztosa azt írta: sajnálattal állapítja meg, hogy a lap nagyobb jelentőséget tulajdonít a hivatal munkatársai egymás közötti, belső levelezésének, mint a kormány és a nemzeti drogstratégia által is támogatott tűcsereprogram sorsának.
Megoldás kell
Székely László emlékeztetett rá: a józsefvárosi tűcsereprogram megszűnésével kapcsolatban Kocsis Mátét (Fidesz-KDNP), a kerület polgármesterét olyan kompromisszumos megoldás kidolgozására kérte, amely figyelembe veszi minden érintett, különösen a helyi lakosok és az ellátott intravénás szerhasználók érdekeit.
“Egy ilyen megoldásnak oly módon kell biztosítania a kerületben lakók egészséges környezethez való jogának érvényesülését, hogy ne vezessen a kritikus helyzetben lévő, egészségügyi és szociális szempontból egyaránt rendkívül kiszolgáltatott drogbetegek egészséghez való alkotmányos jogának ellehetetlenüléséhez, egyúttal hatékony megoldást jelentsen a drogszemét begyűjtésének megszervezésére” – hangsúlyozta Székely László.
A jogvédők is cáfolnak
Az M1 Híradójának a TASZ munkatársa, Sárosi Péter azt mondta, levelezett az illetékes főosztályvezetővel, de ez megszokott kapcsolattartás a jogvédők és az ombudsmani hivatal között. Hozzátette: nem ismerték előre a jelentés tartalmát, és nem akarták befolyásolni a hivatal állásfoglalását.
Székely László, az alapvető jogok biztosa a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet beadványa alapján foglalkozott a VIII. kerületi Kék Pont tűcsereprogram megszüntetésének körülményeivel. A biztos jelentését a hivatal az internetes oldalán hozta nyilvánosságra szerdán. Ebben a biztos azt állapította meg, hogy a józsefvárosi tűcsereprogram megszüntetése az egészséghez és az egészséges környezethez való jog sérelmének közvetlen veszélyét idézte elő.
Kocsis egy kicsit lemaradt
“Befészkelte magát a droglobbi az ombudsmani hivatalba” – kommentálta a Fidesz kommunikációs igazgatója, Józsefváros polgármestere a VIII. kerületi tűcsereprogramról szóló ombudsmani jelentést a belső vizsgálat eredményének nyilvánosságra hozatala után. Kocsis Máté szerint a jelentés egy politikailag rendelt, lejárató dokumentum.
Kocsis Máté budapesti sajtótájékoztatóján az ombudsmani jelentést úgy jellemezte: “koncepciózus, politikailag rendelt, a TASZ által megírt, lejárató” dokumentum. Arra a kérdésre, hogy Székely László ombudsmannak le kell-e mondania az ügy miatt, a fideszes politikus azt válaszolta: ha a hivatal belső vizsgálata során kiderül, hogy az alapjogi biztos vétett, akkor álláspontja szerint igen.
