Belföld

Gömbvillám pusztíthatott a temetőben

A feldebrőiek azért gyanakodnak a különös jelenségre, mert csak a vaspánttal rögzített síremlékeknek esett baja – írja a Heol.hu.

A Heves megyei településen szeptember elsejére virradóra vették észre, hogy hat-hét síremlék és a kápolna megrongálódott a temetőben. Először szándékos sírrongálásra gyanakodtak, de alaposan megvizsgálva a nyomokat arra jutottak, hogy inkább gömbvillám okozhatta a kárt. Csak a vaspánttal rögzített síremlékek mentek tönkre, a műkőből készülteknek nem lett semmi baja – írja a portál. Az eset a kápolnán is nyomot hagyott – a homlokzaton láthatóak repedések és sárfoltok, megrongálódott a faszerkezet is.

Az önkormányzat nem tud segíteni a helyreállításban, mert egyházi területről van szó, de az egyháznak sincs lehetősége kártérítést fizetni. A Heol.hu megkérdezett egy biztosítási szakértőt, aki elmondta, hogy síremlékekre is lehet biztosítást kötni, a legolcsóbbért évente ötezer forint körüli összeget kell fizetni és százezer forintig terjedő kártérítést nyújt.

Gömbvillám – létezik egyáltalán?

Sokáig a létét is kétségbe vonták, ám mára matematikusok egy elég jó munkahipotézist is összedobtak a gömbvillámok keletkezéséről. Az ilyen típusú jelenség 15-20 cm átmérőjű gömb, amely lassan lebegve halad előre a levegőben, és 20-30 másodperc után elenyészik – vagy felrobban. A tudósok szerint ionizált levegő és több mint egymillió voltos feszültség kell a gömbvillám létrejöttéhez – ilyen körülmények vihar és villámlás után szokottak adottak lenni, de előzetes vihar nélkül is láttak már gömbvillámot. Kell még két elzárt tér: az egyikben az erősen ionizált, elektromágneses levegő úgy gerjeszti a másik oldalon a levegő molekuláit, hogy azok gömb alakban összeállnak. Az elmélet persze csak akkor lesz igazolva, ha ilyeténképpen sikerül is előállítani gömbvillámot laboratóriumi körülmények közt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik