Belföld

Újabb baráti megbízások derültek ki L. Simonról

A fideszes kultúrpolitikus 23 és fél millió forintos megbízást adott a hozzá közelálló személyek cégeinek – írja a Népszabadság.

Az Orbán Viktor által csak a kultúrpolitika fenegyerekének nevezett fideszes politikus által jegyzett pályázatokon három cég szerepel meghívottként, amely vállalkozásokhoz mind személyes kapcsolat fűzi. A Népszabadság szerdai cikke szerint az L. Simon vezette fejlesztési tanács tavaly három céget hívott meg, ez a Picasso Média Kft., a Kortárs Média Kft. és a Shortcut Communications Kft. volt, amelyből egy 9,4 milliós pályázaton a Shortcut lett a befutó.

Csütörtökön a Népszabadság még talált olyan pályázatot, ahol ez a hármas szerepelt, de itt éppen a másik két cég volt a nyerő. Az NKA honlapja szerint a Picasso Média Kft. 6 millió 743 ezer forintot ítéltek oda az NKA 20 jubileumi kiadványa megírására, nyomdai előkészítésére. Ugyanezen kiadványra a Kortárs Média Kft. a nyomdai kivitelezésére nagyjából 17 millió forintot nyert.

A Picasso Média ügyvezetője és résztulajdonosa Bajnai Zsolt, aki kommunikációs vezetőként tagja L. Simon kormányzati stábjainak. A 9,4 milliós tendert elnyerő Shortcut Communications Kft. ügyvezetője és résztulajdonosa (a saját maga által képviselt Ifjúsági Médiakultúráért Alapítványa mellett) Kisfalvi Gábor, L. Simon kabinetfőnöke, Hornyák Tibor egykori üzlettársa. A Kortárs Média Kft. pedig közösen adta ki a Kultura.hu nevű internetes lapot az állami tulajdonban lévő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, amelynek vezetője Hornyák Tibor, aki kabinetfőnökként dolgozott L. simon László mellett.

Közbeszerzési képmutatás

Évente 2010-12 között úgy 1300-1400 milliárd forintot költ az ország közbeszerzésre, és ez 5-5500 cég között oszlik el. Választási években mindig több közbeszerzési tendert írnak ki, mint egyéb években. Jellemzően a kormányváltások után az előzőleg befutó cégek a töredékét nyerik csak, mint addig, azaz megvannak a politikai hátszelek. Illetve a győztesek többet nyernek, mint amit közgazdasági logika diktálna, mint amennyit gazdasági teljesítőképességük indokolna. Ez amúgy 1997-től 2012-ig megfigyelhető trend – ezen a téren nem sikerült az Orbán-féle rendszerváltás.

Mennyire tiszták, átláthatóak a pályázatok? Ezen a téren az Orbán-kormány áttörést ért el: míg 2009 márciusától fokozatosan csökken s végül 10-15%-ra állt be a ajánlati felhívás nélküli pályázatok száma, addig a kormányváltás után ez az arány megint 40-50%-ra (!) ugrott. Az ilyen közbeszerzéseket nem kötelező bejelenteni a Közbeszerzési Értesítőben, még a döntéseket sem – s kormányunk transzparenciára irányuló erőfeszítéseit jól jelzi, hogy az ilyen nyomtalan, elhallgatott közbeszerzések aránya egyre nő a 2010-es kormányváltás után. A meghívásos közbeszerzéseket általában azzal indokolják meg, hogy nincs idő lefolytatni a rendes közbeszerzési eljárásokat, ezért kell (általában baráti) cégeket előnyben részesíteni, különben elveszne a megpályázható (általában EU-s) forrás. Persze ha időben kiírnák a közbeszerzéseket, ez a gond nem lenne gond.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik