Belföld

Halasztást kér az MSZP

Az atomerőmű bővítéséhez szükséges hitel-megállapodásról szóló szavazás elhalasztását kéri az MSZP; a Fidesz elzárt pénzcsapokról beszél.

Az Országgyűlés hétfőn 13 órától folytatja munkáját, a határozathozatalok során döntés születhet a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges hitel-megállapodás jóváhagyásáról. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján az orosz fél maximum 10 milliárd eurós állami hitelt nyújt a magyar félnek a paksi atomerőmű 5. és 6. blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására.

Az MSZP halasztást kér

Az MSZP azt javasolja a kormánynak, hogy halassza el a hétfői zárószavazást a paksi hitelszerződés ügyében – mondta Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján. Ezt azzal indokolta, hogy olyan nagy horderejű ügyről van szó, amelyről csak a Költségvetési Tanács véleményének ismeretében lehet döntést hozni.

Burány Sándor még csütörtökön levélben fordult a tanács elnökéhez, azt kérve, vizsgálja meg a hitelszerződés körülményeit és hatását a magyar gazdaságra, különös tekintettel az államadósságra. A szocialista politikus szerint „teljesen világos, hogy ez a 3 ezer milliárd forint növelni fogja az államadósságot”, ezért ilyen ügyben „kapkodó, elhamarkodott döntést nem hozhat a parlament”.

A Fidesz válasza

Burány felvetésére reagált a kormánypárt: a Fidesz szerint a baloldalnak nem az államadósságért, hanem az elzárt pénzcsapokért fáj a feje. A Fidesz sajtóirodája az MTI-hez küldött közleményében azt írta, hogy „2010 előtt a paksi atomerőmű a baloldal kifizető helye volt: milliárdokat pumpáltak ki Gyurcsány Ferenc, Szigetvári Viktor, Józsa István, Harangozó Tamás és mások cégeihez”.

A Fidesz szerint a paksi atomerőmű fejlesztése olcsóbb energiát, munkahelyeket és gazdasági növekedést jelent; és „ezt a bukott baloldal is pontosan tudja, hiszen kormányzása alatt maga is támogatta az erőmű fejlesztését”.

A közleményben azt írják, a beruházásnak az államadósság alakulására nincs érdemi hatása; a hitelszerződés „a banki hitelekhez képest jóval kedvezőbb feltételeket, 32 év alatt 600 milliárd forint megtakarítást, a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását és e nemzetstratégiai ágazat állami kézben tartását biztosítja”.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik