A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti – mondta, kiemelve, hogy meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között.
Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek – fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad – jelezte a miniszter.
Tágra vett feltételek
Balog Zoltán közlése szerint a pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket “elég tágra vettek” – tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve.
A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá – ismertette Balog Zoltán.
A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül. Egy olyan magyar innovációról van szó, ami nemzetközi hírnévvel bír, de többféle okból fenntartási zavarokkal küzd. Azt szeretnék, ha az intézmény működése biztonságos lenne – mutatott rá a tárca vezetője. A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. Emellett a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra.
A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot – amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is – még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés.
A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.
