Az Energiaklub beadvánnyal fordul az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságához, hogy vizsgálja meg a magyar kormány által létrehozott konstrukciót, és ha kell, tegye meg a szükséges lépéseket. A Greenpeace még áprilisban levélben hívta fel a Bizottság figyelmét a paksi projektre. A két szervezet ezen felül az Aarhusi egyezmény Jogkövetési Bizottságának vizsgálatát is kezdeményezte.
Az Energiaklub a beadványában részletesen indokolja, hogy a paksi beruházás finanszírozása miként meríti ki az állami támogatás EU-s jogszabályokban rögzített öt kritériumát.
A hitelt a magyar állam veszi fel, a pénz visszafizetését (és a költségek fennmaradó 20%-át) a költségvetésből tervezik fedezni, tehát a beruházást állami forrásból valósítják meg. Gazdasági előnyt biztosít, a kedvezményezett MVM Zrt. olyan piaci szereplő, amely az uniós belső piacon gazdasági tevékenységet folytat. Az állami finanszírozással ez a vállalat versenyelőnybe kerül. Tágabb értelemben pedig a tervezett konstrukció minden egyéb energiatermelési móddal szemben a nukleáris iparnak biztosít indokolatlan és túlzott gazdasági előnyt.
A támogatás nem terjed ki a többi gazdasági szereplőre, csupán egy adott gazdasági ágazat egyetlen szereplőjét támogatja. A konstrukciónak két okból is versenytorzító hatása van. Az egyik, hogy piaci alapon Paks 2 nem tudna megépülni. A másik pedig, hogy a Paks 2 által termelt áram árába állami támogatás épül be, ez pedig torz árszerkezetet hoz létre.
Paks 2 a tagállamok közötti kereskedelemre is hatással lesz, hiszen az államilag támogatott villamos energia a nemzetközi piacon is versenyelőnybe kerülhet. Az új atomerőmű esetében egyszerre mind az 5 kritérium fennáll, ezért a paksi beruházás finanszírozása állami támogatásnak minősül – írja közelményében az Energiaklub. A Greenpeace és az Energiaklub a versenyjogi beadványon felül az Aarhusi egyezmény (amely a környezetvédelmi ügyekben való közösségi részvételről szól) Jogkövetési Bizottságához fordultak, hogy vizsgálja meg Paks 2 ügyét.
