Csaknem hárommilliárd forintot fordít az állam 2016-ig a magyar Gripenek és pilótáik fejlesztésére. Az összegre azért van szükség, mert a jelenleg elsősorban légtérvédelemre és légtérrendészeti feladatokra használt Gripenek másfél év múlva komolyabb munkát kapnak. 2016 elejére alakul meg ugyanis a V4 EU Harccsoport, azaz Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország afféle közös hadereje – derül ki a Borsból.
A Gripenekre elsősorban a GBU–49-es lézerbombákat lehet felszerelni, ezek darabja cirka 50 millió forint, azaz nem túl sok, maximum pár tucat bombára futja majd a keretösszegből, ha még harci kiképzést és üzemanyagot is venni akar belőle a honvédség. A másik levegő-föld rakéta az AGM–65-ös, más néven Maverick lehet.
Magyar Honvédség – a rendszerváltás sokadik szégyenfoltja
1990-ben még 120 ezres hadseregünk volt bőséges fegyverzettel, mára 26 ezer alatt jár az összlétszám.
A haderőreformokból rendre a létszámcsökkentés valósult meg, a fejlesztés-korszerűsítés elmaradt.
Egy akkora határszakasznak védelmére, mint az ukrán-magyar, százezres állományra lenne szükség. Ma a Magyar Honvédségben 3-4000 ténylegesen hadra fogható ember van.
A Fidesz 2010-es kormányprogramjának honvédégre vonatkozó része: „„A nemzeti ügyek kormánya a honvédelemben, a környezetvédelemben és a kulturális értékek védelmében érvényre juttatja a nemzeti egység akaratát, és helyreállítja a közjó primátusát” 2014-es kormányprogram nem készült.
Az MH fejnehéz, a 3-4000 ezres harcoló állományon ül egy 13 ezres vízfej, aminek csökkentése (egy 2011-es 1000-es mennyiségen kívül) nincs napirenden.
Az Állami Számvevőszék a NATO-csatlakozásunk 10. évfordulóján így foglalta össze az MH helyzetét: „a haderő technikai felszereltsége, infrastruktúrája, illetve az állomány élet- és munkakörülményei a NATO-haderők átlag színvonalához való közelítésének belátható időn belül nincs realitása”
(forrás)
