Belföld

Egy sokmilliárdos biznisz részese a botrányos magyar pavilon

A sámándob és a bálnacsontváz keresztezésével létrejött expópavilon hátterében Szőcs Géza sokmilliárdos kulturális digitalizációs tervei sejlenek fel.

Hatalmas botrány övezi a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonját, amit az építész szakma egységesen elvetett, Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár mégis úgy döntött, hogy ezt a furcsa valamit küldjük az expóra, majd a milánói esemény után Szombathelyre szállítják, és a Huszár-laktanya területén építik fel újra. Így részévé válik egy sokkal nagyobb tervnek: az előző ciklus kormányprogramjában megjelent, a gazdaságélénkítés egyik csodafegyvereként emlegetett kreatív iparágak fejlesztésének – írja a HVG.

A lap szerint Ózdon márciusban, Szombathelyen áprilisban tették le a „kultúrgyárként”, illetve Nemzeti Örökségvédelmi és Értékfejlesztő Központként emlegetett két központ alapkövét. Mind a szombathelyi, a szovjet katonák kivonulása óta pusztuló műemlékegyüttes, mind az egykori Ózdi Kohászati Művek területének rekonstrukciója több mint 10 milliárd forintos beruházással nyeri el új értelmét.

A huszárlaktanyába „nemzeti örökségvédelmi logisztikai és digitalizációs központot és látványtárat, európai járműtörténeti látogatóközpontot, kreatív inkubációs és innovációs központot, kreatív mobilizációs fejlesztőközpontot, valamint digitális termék- és tartalomfejlesztő központot” terveznek – uniós forrásra, a területfejlesztési operatív programra aspirálva.

A Carpathia Kft. dolga lesz a kreatív ipar szereplőinek összehozása és a források felhajtása, ebben az állami koordinátor zömmel a vállalkozásélénkítésre szánt uniós pályázatokra építhet. Ennek keretében a Carpathia – felügyelőbizottságában Szőcs Gézával – az expótematikához és a pavilon utóhasznosításához kapcsolódva az egészséges táplálkozást szolgáló termékek digitális adatbázisát hozzák létre – diplomás álláskeresők alkalmazásával.

A közfoglalkoztatásban is szerepet szánnak a kreatív iparnak, amit már teszteltek is, tavaly november és idén április között az intézet 100 ezer kulturális értéket archivált, 900 közfoglalkoztatottat bevetve. Ez illeszkedik a közszféra már bevett gyakorlatához: az új alkalmazottak rendes szerződtetése helyett képzett, olykor diplomás közmunkásokkal oldják meg a feladatokat, töredék áron – írja a lap.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik