A Népesedési Kerekasztal a nyugdíjrendszer olyan reformját javasolja, amely a nyugdíjnál figyelembe venné a gyermeknevelésre fordított erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát. A Népesedési Kerekasztal javaslatait Benkő Ágota elnök juttatta el az MTI-hez.
A koncepció készítői emlékeztettek arra, hogy kritikusan visszaesett a gyermekvállalás, az “elöregedés, a járulékfizetésre alkalmas munkavállalók számának csökkenése belátható időtávon belül finanszírozhatatlanná teszi a nyugdíjrendszert”. Ennek elkerüléséhez több gyermeket kell vállalni és felnevelni a munkaerőpiac igényeinek megfelelően.
Korhatáros lenne a reform
A közlemény szerint a jelenlegi nyugdíjrendszer csaknem kizárólag felosztó-kirovó elvű, gyakorlatilag bünteti a gyermekvállalást, “igazságtalan, gyakorlatilag önfelszámoló, és ezért korrekcióra szorul”. A testület több konkrét javaslatot is tett arra, miként lehetne érvényesíteni a gyerekvállalás és -nevelés erőfeszítéseit.
Például azoknak a kezdőnyugdíját, akik “egynél több járulékfizetőt állítottak maguk helyett, 1-nél magasabb, az e szintnél kevesebbel hozzájárulók járadékát 1-nél kisebb szorzóval” súlyoznák. Egy másik javaslat szerint a nyugdíjkorhatárt a gyermeknevelés figyelembevételével állapíthatnák meg.
A kerekasztal szerint fontos, hogy átlátható, mindenkinek érthető nyugdíjrendszer jöjjön létre. Egy megfelelő reform fenntarthatóvá, hosszabb távon finanszírozhatóvá tenné a rendszert, jelentős mértékű igazságtalanságot korrigálna, kiiktatna egy mesterségesen fenntartott, erős “termékenységi ellenösztönzőt”. A reform a 40. életévüket betöltöttekre már nem vonatkozna.
Több gyerek=több nyugdíj
A gyermekek számát és iskolázottságát is figyelembe vevő nyugdíjszámítás bevezetését egyébként már három éve is javasolta a Népesedési Kerekasztal. Botos József, a javaslat egyik kidolgozója akkor azt mondta, hogy a nyugdíjat úgy számítanák ki, hogy nyugdíjba vonuláskor a pontokat elosztanák a várható élettartammal, és ezzel az arányszámmal szoroznák meg az aktuális nemzetgazdasági átlagbért.
A pontrendszerben már az akkori tervekben is megjelent volna a felnevelt gyermekek száma és az iskolázottságuk is. Botos Katalin, a Népesedési Kerekasztal szakértője, a javaslat másik kidolgozója ezzel összefüggésben a legfontosabbnak a foglalkoztatás bővítését nevezte, mert ha nincs munkahely, akkor nem mernek gyermeket vállalni az emberek. Ösztönzően hathatna ugyanakkor a demográfiára is, mivel aki több gyereket nevel fel, több nyugdíjat is kaphatna.
Új baby boom
A Botos-féle elképzelések után egy évvel a gazdasági tárca Új baby boom tervezetében meg is jelent egy passzus, amely szerint a munkavállalók nyugdíjának megállapításánál pluszpontokat jelentene a gyermekvállalás. „A családok (szülőpárok) által vállalt és kitaníttatott gyermekek után járó differenciált pontokkal ismernék ezzel a szülőknek a járulékfizetés melletti költségként jelentkező, a humántőkbe eszközölt befektetéseit.”
Az elképzelésben arra nem tértek ki konkrétan, hogy hogyan is „differenciálnának”, de egy akkori tanulmány ezt is körvonalazta, a gyermektelenektől 3,7, az egygyermekesektől 5,5 pontot vonnának le, ami 25-38 százalékkal csökkentené a fizetésüket. Akik három járulékfizetőt nevelnének, azoknak 2,2 pluszpont járna, akik négyet, azoknak 3,5 extra pont járna, ami 15-24 százalékkal emelné a nyugdíjukat.
Összekapcsolni gyerek- és időskort
Egy szakmai konferencián már téma volt, hogy a gyerekek száma beleszámíthat-e valamilyen formában a szülők nyugdíjába. Mészáros József, az ONYF főigazgatója akkor emlékeztetett rá, hogy a családi adózásnak sem elsősorban a termékenység növelése a fő értelme, és így van ez a gyerekvállalás és a nyugdíjrendszer összekapcsolásával is. Gál Róbert Iván, a TÁRKI kutatója arról beszélt, hogy az időskor finanszírozása nagyon más, mint a gyerekkoré. A gyerekkort kétharmad részben a magyar családok finanszírozzák, míg az időskort szinte teljesen egészében az állam. Szerinte az állam csak magára figyel, amikor a nyugdíjnál nem veszi figyelembe, hogy a gyereknevelés munkáját nem ő végezte. Felhívta a figyelmet, hogy a cseheknél legalább a nőknél beszámítják a nyugdíjképletbe ezt is.
Botos Katalin közgazdász akkor is azt mondta: mindenképpen össze kell kapcsolni a gyerek- és az időskort. Azért javasolják egy nyugdíjszámítási pontrendszer bevezetését, mert az egyszerű, követhető, kiszámítható. Pluszpontot érne a gyerekvállalás, míg a maiban a gyereket vállalók nyugdíjkilátásai rosszabbak, mint a gyermekteleneknek. Nem a gyerekszám szerinti differenciálás igazságtalan, hanem annak hiánya. Botosék nemcsak a gyerekek számát, hanem azok taníttatási szintjét is figyelembe vennék, mert nem a megélhetési gyerekszülést akarják támogatni.
Megbukna a kormány?
Németh György közgazdász hibásnak nevezte ezt a megközelítést. Ha a kormány ilyennel kísérletezne, megbukna. Szerinte a gyerekszám beszámítása a nyugdíjba ugyan méltányos és igazságos, de nem célszerű és nem hatékony. Az emberek nem azért vállalnak gyermeket, hogy hatvan év múlva több legyen a nyugdíjuk. A világ nem így működik. Az, hogy a kormányt foglalkoztatja a kérdés, jelezte az is, hogy a tavaly nyáron záruló szociális konzultáció egyik kérdése az volt, hogy kapjanak-e több nyugdíjat a szülők. A kérdőívet visszaküldők nagy része igent mondott – emlékeztet a lap.
Példa nélküli a gyerekszámtól függő nyugdíj – írta korábban Simonovits András. A nyugdíjszakértő szerint elképesztő a magasabb nyugdíj ígérete azért, hogy több gyereket vállaljunk. Nem tudni például, milyen forrásból lehet majd fedezni a gyermektelen vagy egygyermekes kiskeresetű szülők nyugdíjának kiegészítését? És elfogadja-e majd a társadalom a kevés szerencsés nagykeresetű és háromgyermekes család kiugró nyugdíját?
