Az 1971-2000-es időszak átlagában a májusi csapadék 62,1 milliméter volt. Ehhez képest 2014 májusában az Országos Meteorológiai Szolgálat automata mérőhálózatában országos átlagban 90 milliméter körüli csapadékot mértek. A magasabban fekvő területeken 150-160 milliméternyi eső hullott, de az Észak-Dunántúl alacsonyabban fekvő területein és a dél-alföldi régióban is bőséges volt a csapadék.
A legtöbb eső a meteorológiai szolgálat kiskunhalasi állomása környezetében hullott, ott az elmúlt hónapban 195 milliméternyit regisztráltak. Volt, ahol a május közepén tomboló Ivett ciklonban néhány nap alatt is több eső esett, mint a havi átlag. Berettyóújfalun viszont a 40 millimétert sem érte el a májusi csapadék – közölte az MTI-vel Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.
Hideg, szeles
Országos átlagban idén májusban 15 szeles napot regisztráltak, az átlagos napi szélmaximumok is meghaladták a sokéves átlagot. A legszelesebb régiók a Dunántúl északi és középső területei voltak. Ott néhol tíz napon is viharos (60 kilométer/óránál erősebb) széllökéseket mértek.
A májusi országos átlaghőmérséklet 15,2 fok volt. Ez az érték 0,6 fokkal marad el az 1971-2000-es átlagtól. A legalacsonyabb hőmérsékletet május 6-án Nyírlugoson mérték, mínusz 1,6 fokig hűlt a levegő. A legmelegebb május 23-án Körösszakálon volt, 31,7 fok.
Zsófia „keményebb” volt
A hónap közepén elérte az országot egy ciklon, amely országszerte heves zivatarokat és jelentős mennyiségű csapadékot hozott. A május 14. és 16. között tomboló Ivett ciklonban az Alföld déli részén több helyen 60 milliméternél is több eső hullott. Kiskunhalason például ebben a néhány napban 63,4 milliméternyi eső esett. Emellett több állomáson 100 kilométer/órát meghaladó, a Kab-hegyen 141 kilométer/órás széllökést rögzítettek a meteorológusok.
A meteorológiai szolgálat éghajlati szakértője szerint az Ivett okozta esőzés és szélvihar a 2010-ben Zsófia névre keresztelt ciklonban mért országos szél- és csapadékrekordokat nem múlta felül.
