A teljes, felmenő rendszerű tisztújítás során – június végéig – a helyi és megyei taggyűléseken meg kell választani az új vezetőséget, illetve a kongresszusi küldötteket, és arról is dönthetnek a szervezetek, hogy javaslatot tesznek-e pártelnökjelöltre – közölte az MTI-vel Szabó Vilmos, az MSZP kongresszusi jelölőbizottságának elnöke.
Július 1-jével indulhat a jelölőbizottság munkája, annak tagjait ugyanis a megyei szervezetek delegálják a tisztújító küldöttgyűléseken. Az alapszabály értelmében pályázatokat kell benyújtani a tisztségekre jelölteknek. A jelölőbizottság meghallgatja az országos tisztségekre pályázókat, akiknek nyilatkozniuk kell arról, hogy elfogadják-e a jelölést, majd a jelölőbizottság döntésével válik valaki hivatalosan is jelöltté.
Az MSZP alapszabálya szerint az országos elnökség létszáma tizenegy-tizenöt fő, elnöke a párt elnöke, további tagjai: a párt elnökhelyettese vagy elnökhelyettesei, alelnökei, az országgyűlési képviselőcsoport vezetője, valamint a kongresszus által választott tagok. Pártelnöki tisztségre aspirálók közül pályázatot az a párttag nyújthat be, aki személyesen (vagy az ő jelenlétében) összegyűjti a nyilvántartásba vett tagság tíz százalékának aláírását. Ugyanez a szabály vonatkozik a megyei elnöki pozícióra is, csak ebben az esetben a megyei tagság tíz százalékának támogatása kell.
Az alapszabály szerint a pályázatnak többek között tartalmaznia kell helyzetelemzést, azokat a szervezeti és politikai célokat, amelyeket a tisztségviselőként el kíván érni, valamint a célok végrehajtásának feltételeit, azoknak a kompetenciáknak a megjelölését, amelyeknek a pályázó a birtokában van, és amelyeket szükségesnek tart a tisztség betöltéséhez, továbbá azokat az eredményeket, amelyeket a pályázó a korábbi tisztsége betöltése alatt elért.
