Korábban a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét a Kúria elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, mert az általa működtetett honlapon megjelent két hozzászólás túllépte a véleménynyilvánítás megengedett határait; a honlap súlyosan sértő, lealacsonyító hozzászólásoknak adott helyet. A bíróság akkor úgy értelmezte, hogy az internetes oldalon közzétett kommentek – a felhasználók bejegyzései az oldalon közzétettekről vagy velük kapcsolatban – tartalmáért az indítványozó akkor is felel, ha nem volt tudomása a jogsértő tartalomról, vagy a sértett kívánságára azonnal el is távolította.
A határozat indokolása szerint az internet nem jogmentes terület, az internetes kommunikációban tanúsított emberi magatartások és formák a jogi szabályozás tárgyát képezhetik. Alkotmányossági szempontból tehát az új technológiák által nyújtott tereken és felületeken, valamint kommunikációs csatornákon, így az interneten zajló nyilvános kommunikációban érvényesítendők az alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek. Az AB szerint ez a védelem megilleti az internetes magánkommunikációt – például e-mail, telefon, SMS -, mint a hagyományos eszközökkel folytatottat.
A blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az alaptörvény cikkének védelmi körébe esik – írta a testület, amely szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Mint írták: a kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség – és adott esetben a helytállási kötelezettség – független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.
Ha a kommentek közzétételéért a felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem – mutatott rá a testület. Az Ab szerint ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – ennek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére -, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak. A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.
