Az Political Capital négy állítást fogalmazott meg az európai parlamenti választások magyarországi vonatkozásai kapcsán.
Jobb-bal: nincs változás
Az Együtt-PM és a DK vártnál jobb eredménye ellenére nincs érdemi átrendeződés a jobb-bal dichotómiában. A Fidesz öt százalékpontot veszített, míg a Jobbik – az elmúlt öt évben tanúsított erősödése után – szinte pontosan a 2009-es szintjére esett vissza. A Fidesztől balra eső formációk bő 5 százalékponttal szereztek többet, mint öt évvel ezelőtt.
Az eredmények a baloldal vs. jobboldal erőviszonyok szempontjából szinte semmi különbséget nem mutattak az áprilisi választásokhoz képest sem: az akkori „Összefogás” pártjai az áprilisi 26 helyett most 28 százalékot szereztek, a Fidesz és a Jobbik együttes (hazai) szavazataránya áprilisban 64 százalék, most 66 százalék volt. Ez arra utal, hogy bár a bal- és a jobboldalon belül van átrendeződés, a tömbök közötti mozgás csekélyebb.
Európai parlamenti választási eredmények Magyarországon (2009 / 2014)
Forrás: Political Capital
Politikai zsarolás
A Fidesz európai színtéren is használni fogja erejét. A Fidesznek továbbra sincs kihívója. Azzal, hogy a párt 50 százalék feletti eredményt ért el, hivatkozhat arra, hogy bírja a választók többségének támogatását. Az alacsony részvétel miatt természetesen ez az interpretáció megkérdőjelezhető, de míg az országgyűlési választáson nem sikerült 50 százalék fölötti eredményt elérnie, most igen. Egész Európában a Fidesz kapta a legnagyobb arányú szavazatot a néppártban, ami jelentős fegyvertény Budapesten és Brüsszelben egyaránt. Ezt az erejét az európai színtéren is használni fogja, aminek első jele, hogy Orbán Viktor nyíltan kimondta. nem támogatják az Európai Néppárt csúcsjelöltjének, Jean-Claude Junckernek (Viviane Reding párttársának és politikai szövetségesének) a megválasztását az Európai Bizottság élére. A 12 fideszes képviselő szavazata márpedig bizonyos esetekben döntő jelentőségű lehet, nem csak az EB-elnök megválasztásakor. A Néppárt szűk többségét a Fidesz a jövőben is használhatja politikai zsarolásra.
Szomorkodhat a második Jobbik
Megtört a Jobbik nyerő szériája, de nem roppant meg. A Fidesz az áprilisi táborának 56 százalékát, a baloldali pártok a sajátjaiknak az 50 százalékát, az LMP a 43 százalékát tudta elvinni szavazni, a Jobbik viszont jóval gyengébben teljesített: alig egyharmadát tudta mozgósítani áprilisi szavazóinak. A Jobbik második helyezése tehát csak első ránézésre nagy siker: az MSZP-t valóban magabiztosan megelőzte, de ennek oka a még mindig jóval nagyobb létszámú baloldali szavazók voksainak három párt közötti megoszlása. A Jobbik csak akkor tudja megszerezni a kormánypárt kihívójának szerepét, ha a baloldal a következő időszakban felőrli magát a belső küzdelmekben.
Országos választási eredmények (2014. április 6., országgyűlési választás, 2014. május 25. európai parlamenti választás [külképviseleti szavazatok nélkül]) és mozgósítási arány
A párt romló eredményében egyaránt szerepe lehetett a Kovács Béla-ügynek, illetve annak, hogy alacsonyabb részvétel mellett a Jobbik nehezebben tudja mozgósítani „felhígult” szavazótáborát, és a mérsékeltebb politikai irányvonal, illetve a baloldali riválisok által is felvállalt vitahelyzetek éppen a törzsszavazók megszólítását nehezítik meg.
Nehéz választás(ok) előtt a baloldal
A baloldal átrendeződése visszafordíthatatlanul beindult. Az önkormányzati választásra való felkészülést ez nagyban nehezíteni fogja, mert annak több szintjén (polgármesterek, főpolgármester, tízezer főnél nagyobb települések és budapesti kerületek egyéni kerületei) csak együttműködve van esélyük labdába rúgni.
Különösen a fővárosban lesz jelentős az átrendeződés, ahol az MSZP a negyedik helyre szorult, a fej-fej mellett teljesítő DK és Együtt-PM mögött. Érdekes, hogy a fővárosban a három formáció távolabbnak tűnik most a Fidesztől, mint áprilisban; ez leginkább a pártok eltérő mozgósítási potenciáljának eredménye.
Budapesti eredmények (2014. április 6., országgyűlési választás, 2014. május 25. európai parlamenti választás [külképviseleti szavazatok nélkül]) és mozgósítási arány
Az mindenesetre látszik, hogy a baloldalon bizonyosan beinduló átrendeződéseknek elsősorban a közös főpolgármester-jelölési kényszer szabhat határt. Ha sikerülne is konszenzusos jelöltet találni, az sem jelentene garanciát a sikerre, az LMP támogatására pedig szinte bizonyosan nem számíthatnak továbbra sem.
Gyurcsány Ferenc újra megkerülhetetlen a baloldalon, az átrendeződésnek vélhetően ő lesz a motorja. Hamar érdekellentétbe fog ezért kerülni a korszakváltást hirdető Együtt-PM-mel, amely 11 budapesti kerületben végzett a második helyen (a DK 9, az MSZP 2, a Jobbik 1 kerületben).
