Győrfi Pál közölte: a legnagyobb veszélyt továbbra is a bányatavak, illetve a természetes fürdőhelyek jelentik, ahol kiszámíthatatlan a mélység, a bányatavak partja csúszós lehet, illetve a folyóvizekben az alattomos sodrás, örvény jelenthet veszélyt.
A mentőszolgálat azt javasolja, hogy a természetes vizeknél a kijelölt fürdőhelyeket válasszák, mert itt a szakszerű segítség is rendelkezésre áll, ha mégis bekövetkezne a baj.
Győrfi Pál felhívta a figyelmet a kerti pancsolók, felfújható medencék okozta veszélyekre. Arra figyelmeztetett, hogy kisgyermeket soha nem szabad felnőtt felügyelete nélkül hagyni még a kis vízmélységű medencéknél sem, hiszen 20-30 centiméteres vízmélységnél is bekövetkezhet vízbe fulladás.
A szóvivő kitért arra is, hogy vízbe ugrás előtt érdemes meggyőződni a víz mélységéről, hiszen a rossz helyzetértékelés komoly sérülést, bénulást vagy halált is okozhat.
Fontos továbbá odafigyelni az olyan helyeken, ahol a vízi sportok kedvelői is jelen vannak, hiszen az elmúlt években számos olyan balesethez riasztották a mentőszolgálatot, ahol vízi járművek okoztak sérülést.
Évek óta hangoztatott alapszabályként említette a szóvivő, hogy felhevült testtel senki ne ugorjon vízbe, és a fürdőzők kerüljék az alkoholfogyasztást, hiszen ittas állapotban könnyen vízbe lehet fulladni.
Győrfi Pál kitért a vízből mentés veszélyeire is, mint mondta, erre csak azok vállalkozzanak, akik nagyon jól úsznak vagy van jártasságuk a mentésben. Megjegyezte, sokszor előfordult, hogy a segíteni akaró is vízbe fulladt. Amennyiben valaki a parton nyújt segítséget, ebben az esetben is az általános elsősegélynyújtó szabályok érvényesek. Vagyis, ha a bajba jutott eszméleténél van, az oldalára kell fordítani, ha nincs légzése, akkor az újraélesztést el kell kezdeni és értesíteni kell a mentőszolgálatot.
