Negatív részvételi rekord született a vasárnapi európai parlamenti választáson az utolsó – még mindig nem hivatalos – fél hetes adatok szerint. 2,2 millió magyarországi választópolgár járult az urnákhoz, a szavazásra jogosultak 27,64 százaléka. Budapesten volt a legmagasabb a részvételi arány. A fővárosi szavazók több mint 36 százaléka mondott véleményt a szavazófülkékben. Hajdú-Bihar megyében voltak a legkevesebben. Az észak-alföldi megye szavazóinak kevesebb mint 23 százaléka, összesen 99 ezer 643 ember voksolt (csak a debreceni névjegyzékben másfélszer ennyien szerepelnek).
A Nemzeti Választási Iroda számai alapján Debréte a „legeurópaibb” magyar település. A borsodi törpefaluban a választók 76 százaléka (16 fő) szavazott.
Csongrád megye a „középmezőny” élén végzett. Fél órával az urnazárások előtt 87 112 választó jelent meg a szavazókörökben; a jogosultak 25,65 százaléka. Árpádhalmon voltak – település lélekszámát tekintve – a legtöbben. A Békés megyéhez közeli faluban a szavazók 30 százaléka voksolt.
Szegeden 38 502 (28,75 százalék), Hódmezővásárhelyen 10 088 (27,02 százalék), Szentesen 6 356 (27,1 százalék), Makón 4 971 (25,45 százalék), Csongrádon 3 798 (27,06 százalék) szavazó ikszelt.
A vásárhelyi részvétel tehát elmaradt az országos átlagtól, ugyanakkor négy olyan szavazókör is van a városban ahol több mint 35 százalékos volt a részvétel.
A szavazatszámlás elkezdődött eredmények azonban csak 11 órától lesznek. (Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt)
Bár hét órakor bezártak a magyarországi szavazókörök, az első választási eredmények legkorábban 11 óra után futhatnak be; meg kell ugyanis várni, hogy minden EU-tagállamban befejeződjön a választás. Legtovább az olaszok szavazhatnak. Náluk 23 órakor zárják az urnákat.
Az MTI megjegyzi, öt évvel ezelőtt este 10 órától lehetett nyilvánosságra hozni az első adatokat. A feldolgozottság akkor Magyarországon már 99 százalékos volt.
