Többen panaszkodnak, sokan állandóan, egyesek időszakonként, hogy gazosak, szemetesek a vásárhelyi temetők. Felkerestük a Kincses és a Katolikus Temetőt, és meglehetősen vegyes képet tudtunk alkotni.
A Kincsesben rendezett a főbejárat és környéke, szépen le van vágva a fű, ám szénája még a sírok és az utak mellett hever. Beljebb és bejárattól távolabb már nem ilyen jó a helyzet, a mártélyi út melletti részen pedig gyalázatos. Derékig ér a fű a gaz, látszik, hogy az idén még egyszer sem nyúltak hozzá.
A katolikusban is tapasztalható a kettősség. A főbb utak mellett többnyire tiszta a sírok környéke, de a régebbi sírok csaknem elvesznek a méteres fűben. A betonutak mellett a hulladéktárolókat ürítették, ám a perifériára szorult kalodák rogyásig vannak gazzal, szeméttel, kidobott sírdíszekkel.
Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a sírok egy része is nagyon gondozatlan, így ahol körülöttük rendbe is tették a csapásokat, közöket, még inkább szembetűnő az elhanyagoltság.
Egy idős hölgy lányával látogatott a családi sírhoz, ahová szinte machetével kellett utat vágniuk, hangosan kommentálta a temetői állapotokat. Kijelentette, őt meg ne próbálják majd ide temetni.
