Morvai Krisztina nem igazán érti, miért lett botrány Pásztor István leköpködéséből. Azt mondja, „mitől van az, hogy a politikus ennyivel fontosabb az átlagembernél. Idős asszonyok bezárkózva élnek, mert ha kimennek az utcára, megköpködik őket. A szociális munkások számára is mindennapos ez, amikor elmennek a romatelepre. Ez ellen semmi sem történik, ám ha egy politikust leköpnek, három nappal azzal foglalkozik az ország.”
PhD-fokozattal, két diplomával, bírói szakvizsgával azt mondja: „köpködni nem helyes”, de a riporterről vár választ arra, mit is jelentene pontosan az elhatárolódás. Azt Gaudi-Nagy esetében – hosszas csörte után – ezúttal sem teszi meg. Még azt is megmagyarázza, miért hazaáruló Pásztor (akivel a hetilap szintén interjút közöl – a szerk.), akit szerinte a lámpavassal nem is fenyegetett Gaudi-Nagy. „Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy régebben mi történt volna, ami manapság már nem szokás”.
Fotó: MTI / Beliczay László
Morvai Krisztinának a Jobbik elnöke jelezte, hogy nem kellene az ügy mellett kiállni, de rá nem vonatkozik a pártfegyelem, ami szerinte a Jobbik hihetetlen bátorságát jelzi. „Lehet, hogy most már bánják, mint a kutya, amelyik hetet kölykedzett”, de vállalták, hogy őt indítják, miközben tudják, irányíthatatlan. Az interjúból ugyanakkor kiderül, ő is köt kompromisszumot, több női képviselőt szeretne a Jobbikban, mert már nagyon unja „a macsó politikai mentalitást”.
A törésvonal nem a bal-jobb felosztás mentén van. “A gazdasági hatalommal összeolvadt politikai osztály és az emberek többsége között van szakadék”. Morvai olyan közegről álmodozik, amelyben szellemileg is fejlődhetne, a politika és az EP nem ilyen. Az Európai Parlamentet a listavezető gittegyletnek tartja, mégis vissza akar menni, mert kutatóként jóval kisebb hatása lenne a munkájának, mint politikusként.
Szerinte a Jobbik sikere, hogy radikalizálta a politikát, ők törték át a falat, a Fidesz csak utánuk kullogott. Példaként hozza, hogy elsőként ő kezdett beszélni arról, hogy az ország ne legyen gyarmat. Akkor XII. kerületi szomszédasszonyai azt mondták neki, hogy nem kellene ilyen kemény dolgokat mondania. „Amikor aztán, jóval később, Orbán jött elő ugyanezzel, ugyanezek a hölgyek az első sorban meneteltek a „Nem leszünk gyarmat!” plakátot magasba tartva – idézi fel Morvai a Heti Válasz legfrissebb számában.
Morvai a földrablásokról, kémügyről
El kell érni, hogy a “földrablásokat” megállítsák az Európai Unióban – ezt nevezte a legfőbb feladatnak Morvai Krisztina a Kossuth Rádióban. Szerinte ezért össze kell fogni az új tagállamok – bolgár, román – azon képviselőivel, akik kiállnak a “földrablások” ellen. Magyarországon el kell érni a csatlakozási szerződés azonnali újratárgyalását, hogy a magyar termőföldet kivegyék a tőke szabadáramlásáról szóló fejezetből – mondta.
A Jobbik EP-listavezetője arra reagálva, hogy Polt Péter legfőbb ügyész diplomáciai úton Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez fordult, hogy az EP függessze fel a jobbikos Kovács Béla EP-képviselő mentelmi jogát, azt mondta: az EU “keményen beindult Magyarország ellen”, aminek oka, hogy nem tetszik a keleti nyitás politikája, hogy nemcsak Washingtonnal és Brüsszellel, hanem – ha a magyar érdek úgy kívánja, “ad absurdum” – Moszkvával is tárgyal.
Vannak ilyen politikusok, pártok, ilyen a Fidesz, a jelenlegi magyar kormány s a Jobbik is – mondta Morvai Krisztina. Kovács Béla, mint oroszul anyanyelvi szinten beszélő politikus is foglalkozik ezzel, olyannyira, hogy az Európai Unió és Oroszország közötti energiaügyi vegyes bizottság társelnöke – tette hozzá.
Morvai Krisztina azt is mondta, örül annak, hogy Orbán Viktor miniszterelnök “végre határozottan kiállt” a nemzeti önrendelkezés mellett. Az őshonos nemzeti közösségek területi autonómiájáért, esetleges önállóságáért és nemzeti önrendelkezési jogának gyakorlásáért síkra kell szállni – közölte a Jobbik EP-listavezetője.
