A testület KDNP-es elnöke már az alakuló ülés után, a “folyosói mendemondák” alapján felvetette, ellenőrizni kell, hogy a négy DK-s politikus a törvényben előírt módon tette-e le esküjét. Rubovszky György közölte, azt nem lehet ellenőrizni, hogy a törvényes esküt mondták-e, de azt igen, hogy az okmányt toldozgatás-foldozgatás, szavak kicserélése nélkül írták-e alá. A szombati plenáris ülésen a házelnök bejelentette, az esküokmányokat rendben aláírták a képviselők, amiben Rubovszky sem kételkedik, de szeretné, ha az igazságügyi bizottság is megnézhetné az okmányokat.
Apáti István (Jobbik) szerint a négy képviselőnek “érdemes jobban a körmére nézni”, ne csak az írásbeli szöveget vizsgálják, hanem a videofelvételek alapján azt is, mondták-e az esküszövegét. Rubovszky György erre úgy reagált, hogy az országgyűlési törvény az eskü elmondását és az okmány aláírását együttes feltételként szabja meg a mandátum érvényességéhez, és egy alkotmánybírósági határozat azt is meghatározza, hogy az esküszövegnek teljes terjedelmében el kell hangoznia, de így mind a 199 képviselő felvételét meg kellene vizsgálni, mert a szóbeliséget attól is meg kell követelni, aki levegővétel miatt nem mondta el a szövegrészt vagy kihagyott egy szót.
Az igazságügyi bizottság Apáti István javaslatát egy igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett nem fogadta el. Kilenc igen szavazattal, két tartózkodás mellett a képviselők megszavazták, hogy a bizottság következő ülésére kérjék be a négy képviselő okmányát. A DK-s Molnár Csaba az alakuló ülés után kedden közölte, hogy a DK-hoz tartozó négy országgyűlési képviselő (rajta kívül Gyurcsány Ferenc, Oláh Lajos, Vadai Ágnes) azért fűzött kiegészítést a képviselői esküjéhez, mert sem jónak, sem pedig legitimnek nem tartják az alaptörvényt, amire meg kellett esküdniük.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatról Rubovszky György a bizottság ülésén azt mondta, az részben egyszerűsíti a minisztériumok elnevezését, részben a közigazgatási feladatkört az igazságügyi minisztériumról leválasztja, a közigazgatást a végrehajtási rendelet a Miniszterelnökséghez helyezi. Szabó Sándor (MSZP) azt mondta, bár a minisztériumi struktúra kialakítása a mindenkori kormánytöbbség joga és felelőssége, de a csúcsminisztérium rendszert, annak elégtelen és költséges volta miatt, nem tudják támogatni. A bizottság 9 igen szavazattal, két tartózkodás mellett tárgysorozatba vette a javaslatot.
