Belföld

Tízmilliókat ítélt Bajnaiéknak a Kúria

Nem a mandátumot szerző képviselők, hanem a közös listán szereplő jelöltek arányában jogosultak a pártok a költségvetési támogatásra – mondta ki csütörtöki végzésében a Kúria, megváltoztatva ezzel a Nemzeti Választási Bizottság határozatát.

A Kúriához az Együtt – A korszakváltók pártja fordult az NVB keddi határozata miatt, amelyben a testület az áprilisi választások eredményeire épülve határozta meg a pártok költségvetési támogatásához szükséges arányokat. Az NVB határozatában a mandátumot szerzett képviselők arányában osztotta szét a mintegy 2,5 milliárdos keret 75 százalékát. A szervezet így a korábbi számításhoz képest több tízmillió forintot veszített volna.

Az NVB határozata ellen az Együtt-A korszakváltók pártja fordult felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához. A felülvizsgálati kérelemben azt írták: az NVB-határozat melléklete helyesen tartalmazza, hogy “A közös listákra leadott szavazatok a lista állításában résztvevő pártok által állított jelöltek számának arányában kerültek felosztásra”, de mégsem ezeket a szavazatszámokat használták és minden jogszabályi hivatkozás nélkül, a megszerzett mandátumok arányában osztották meg.

A felülvizsgálati kérelem lényegében azon alapult, hogy az NVB a változatlan jogszabályi környezet mellett, az OVB 2002-es  állásfoglalásától és az azon alapuló bírósági gyakorlattól jogszabályi hivatkozás nélkül eltért, amikor a közös listára leadott szavazatokat a közös listáról mandátumot szerzett jelöltek arányában osztotta meg, nem pedig a korábbi gyakorlat alapján a közös listán szereplő összes jelölt figyelembe vételével.

Igazat adtak az Együttnek

A Kúria szerint a felülvizsgálati kérelem megalapozott. A Kúria a végzése indokolásában emlékeztet rá: a párttörvény szerint a költségvetési törvényben meghatározott támogatási összeg 25 százalékát egyenlő arányban az országos listán mandátumot szerzett pártok között, míg a fennmaradó 75 százalék az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Az a párt nem jogosult támogatásra, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1 százalékát nem szerzi meg.

A Kúria hangsúlyozta: a jogszabály a támogatást két részre osztja és annak elosztásánál más-más feltételeket határoz meg, a 25 százalékos mérték elosztásánál az országos listán parlamentbe bejutott pártok megszerzett mandátumait, a 75 százaléknál viszont a jelöltekre leadott szavazatok arányait veszi figyelembe.  Az a párt, amely nem jutott be a parlamentbe, a támogatás 25 százalékát kitevő összegből nem részesülhet, viszont nem zárható ki a 75 százalékos támogatási körből, márpedig az NVB jogértelmezése alapján ez következne be – olvasható a Kúria végzésében.

A bíróság szerint az NVB helyesen határozta meg a közös listára leadott szavazatok számát, azonban téves jogértelmezéssel arra jutott, hogy a megszerzett mandátumok figyelembe vételével osztja fel a támogatás másik részét.  Ha az NVB számítási módját tekintenénk helyesnek, akkor az 1 százalékot elért, de a parlamenti bejutást jelentő  5 százalékos küszöböt el nem érő pártok a fennmaradó 75 százaléknyi összegből támogatásra nem tarthatnának igényt – szögezte le a Kúria. Hozzátéve, hogy a párttörvény megalkotásával a jogalkotó célja a népakarat kialakításában és kinyilvánításában közreműködő párttevékenység támogatása volt és ehhez szükséges a pártok költségvetésből történő támogatása.

A támogatást lehet feltételhez kötni (ilyen az 1 százalékos küszöb elérése), de a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem ahhoz a további feltételhez köti az anyagi hozzájárulásra való jogosultságot, hogy a párt úgy bizonyítsa a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való részvételre való alkalmasságát, hogy mandátumot  szerez – olvasható a végzésben.
A Kúria ezért a felosztási arányokat tartalmazó határozatot megváltoztatta, és a jelöltekre leadott szavazatok arányai figyelembe vételével állapította meg a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges elosztási arányokat.

A Kúria határozata ellen további jogorvoslatra nincs mód.

Üdvözlik a döntést

Az Együtt-PM Szövetség csütörtökön, a Kúria döntését követően azt közölte: nem érti, hogy az NVB a korábbiakban hogyan juthatott más eredményre, hiszen a törvényi szabályozás és a korábbi jogi gyakorlat egyértelmű helyzetet teremtett ebben az ügyben. “Pártszövetségünk örül, hogy a jogállamiság legalább még nyomokban létezik Magyarországon, s ennek megnyilvánulásaként üdvözöljük a Kúria döntését” – írták közleményükben.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik