Soron kívüli nyilvános vizsgálat lefolytatását és az ítélete indoklásában cigányozó bírónő alkalmatlanságának megállapítását kéri a Gyulai Törvényszéktől 25 civilszervezet és a volt kisebbségi ombudsmanok, Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő – adta hírül a Roma Sajtóközpont.
Több hazai roma és nem roma civilszervezet, köztük az Amnesty International, a Romaversitas Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja és a CFCF Alapítvány a Gyulai Törvényszék elnökének hétfőn megküldött levelükben megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak tartják, hogy a bíró mentegeti a nyíltan előítéletes és gyűlöletkeltő szervezetet, míg a roma közösségekkel szemben tanúsított megfélemlítő magatartást bagatellizálja és védelmébe veszi.
Tiltakozás minden fórumon
A tiltakozók ezért a törvényszék elnökétől, mint a munkáltatói jogok gyakorlójától elvárják, hogy indítson soron kívül nyilvános vizsgálatot a bírónő alkalmatlanságának megállapítására, emellett kérik, hogy amennyiben a Szegedi Ítélőtábla új eljárásra kötelezi az első fokon eljáró bíróságot, az ügyet semmiképpen ne dr. Mucsi Erika bíró tárgyalja újra.
A civilek a gyulai bíróság mellett levélben megkeresték az Országos Bírói Etikai Tanács elnökét, az Országos Bírói Hivatal elnökét, valamint magát az érintett bírónőt is. Dr. Mucsi Erikától azt követelik, hogy nyilvánosan kérjen bocsánatot és iratkozzon be az Egyenlő Bánásmód Hatóság előítélet-kezelő képzésére. Handó Tünde, az OBH elnöke a múlt héten az MTI-nek kijelentette: “Egy bíró, mint amilyen én is vagyok, nem fogalmazhat meg véleményt egy konkrét ügyben hozott döntésről.”
Az RSK úgy értesült, hogy a civil tiltakozás nem merül ki a levelek megfogalmazásában – a héten több szervezet készül közös demonstrációra a Kúria épülete előtt.
Nem faji kategória, hanem…
A Roma Sajtóközpont két hete számolt be arról, hogy a Gyulai Törvényszék első fokon nem oszlatta fel a Magyar Gárda egyik utódszervezetének tartott Szebb Jövőért Egyesületet.
Az ítélet és különösen annak indoklása kicsapta a biztosítékot több hazai civilszervezetnél: a dr. Mucsi Erika bírónő által jegyzett, előítéletes kijelentésektől hemzsegő húszoldalas dokumentumban például az áll, hogy a cigányság nem faji kategória, hanem a munkakerülők és a magántulajdont nem tisztelők csoportja.
