A KTI álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy 10 évvel az EU-csatlakozás után a hazai bérek érdemben nem közeledtek az uniós átlaghoz. Uniós összehasonlításban a bérezés terén – a gazdasági teljesítményhez képest – az egyik legnagyobb lemaradásban Magyarország van.
Szili Katalin elnök közleményében tragikusnak nevezi, hogy máig nem sikerült átfogó, nemzeti konszenzuson alapuló bérfelzárkóztatási stratégiát alkotnia a kormányoknak. “Nem vitatható, hogy az Európai Unió sem támogatta kellő hatékonysággal a kelet-európai térség kohézióját. A déli periféria válságövezetének országaiban a gyengélkedő gazdaság ellenére ma is magasabb a bérszint, mint térségünkben.”
A KTI szerint a hasonló problémákkal küzdő országok összehangolt lépéseinek sorával sokkal többet lehetett volna tenni a kérdés megoldásáért, amely nemzetpolitikai szempontból kulcsfontosságú. “A lakosságszám csökkenése, a szegénység, a kis- és középvállalatok gazdasági erejének gyengesége, a vidék elnéptelenedése, az elvándorlás nem akadályozható meg érdemi bérfelzárkóztatás nélkül.”
Szili Katalin felszólította a döntéshozókat, hogy az EU “szolidaritásra és kohézióra vonatkozó alapelvei mentén” haladéktalanul tegyenek határozott lépéseket a közösség átlagához igazodó és a teljesítményt tükröző bérezésért.
