Magyar György közölte: sérelemdíjat lehet követelni amiatt, hogy a Gyulai Törvényszék bírája a Szebb Jövőért Egyesület feloszlatására irányuló ügyben, ítélete indokolásában a cigányságot egyértelműen sértő kijelentéseket tett. Mucsi Erika bírónő úgy fogalmazott, hogy a „cigányság mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői” – emlékeztetett a lap.
A bírónő ezt hivatalos minőségében nyilatkozta, ezért nem ellene, hanem a bíróság ellen lehet pert indítani – közölte Magyar György. Az ügyvéd szerint a Ptk. szerint a jogsértés megtörténtétől számított harminc napon belül kell a keresetet benyújtani, s mivel Gyulán az ítélet március 24-én született, ezért a potenciális felperesek kifuthattak a határidőből. Jogértelmezés kérdése lehet ugyanakkor – tette hozzá Magyar György –, hogy a harminc napot a verdikt szóbeli kihirdetésétől, illetve az írásba foglalt végleges szöveg kézbesítésétől kell-e számítani. Az ügyvéd úgy látja, egy próbát megérne a per kezdeményezése. Szerinte nagyobb sikerrel kecsegtetne, ha feljelentést tennének egyesülési joggal visszaélés, közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése miatt.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) az új Ptk. előkészítésekor támadta, hogy egy sértett közösség bármely tagja konkrét érintettség nélkül is sérelemdíjat követelhessen. Ezt a szólásszabadság indokolatlan korlátozásának tekintették. Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza most a Népszabadságnak azt mondta, a gyulai eset azért más, mert egy bírónál – aki az állam képviseletében jár el – nem lehet szólásszabadságról beszélni. Az ügy kipattanásakor a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda azonnal jelezte, a „bíró a törvény szája”, ezért elfogadhatatlan, ha legitimálja a „cigánybűnözés” teóriáját. A civil jogvédők szerint a Szebb Jövőért Egyesület retorikáját értelmező indokolásból nyilvánvalóan következik az, hogy a bíró alapvetően egyetért e nézetekkel, hiszen mentegeti, legitimálja ezeket.
