Belföld

Az is szavazott, aki nem

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2014. 04. 25. 09:20

Korábban a témában:

A TÁRKI ezúttal a parlamenti választást visszatekintő kérdésekkel vizsgálta április 10-16. között. A megkérdezettek a valóságosnál nagyobb arányban úgy emlékeztek, hogy voltak szavazni. A részvételi arány 62 százalék volt, ehhez képest pár nappal később 73 százalék úgy emlékezett, volt voksolni.

A teljes népesség körében az emlékek szerint 31 százalék szavazott a Fidesz-KDNP-re, 11 százalék a baloldali listára, 8 százalék a Jobbikra, 2 százalék az LMP-re. „Ha a nem szavazókat figyelmen kívül hagyjuk, azaz csak a választásokon résztvevőkre vonatkoztatjuk az eredményeket, akkor a kormánypártokra szavazók aránya 43 százalék, ami lényegében megegyezik a Fidesz-KDNP listás eredményével, azaz a visszaemlékezések ebben a körben „valóságos” képet mutatnak. Nem így a többi párt esetében, hiszen a választás listás eredményeitől elmaradnak az ellenzéki pártokra leadott szavazatok a visszaemlékezések alapján: a választásokon résztvevők 15 százaléka állítja, hogy a baloldali listára szavazott, 11 százalékuk a Jobbikra és 3 százalékuk az LMP-re, amely mindegyik párt illetve lista esetében alacsonyabb az április 6-i eredményeknél” – írta a TÁRKI, amely szerint a magyarázat a 27 százaléknyi válaszmegtagadó. Ők az ellenzéki pártokra szavazók közül kerülhetnek ki; ők tehát részt vettek a választáson, de utólag nem árulják el, melyik listára szavaztak.

Az eredményeket a válaszmegtagadók kizárásával csak a pártválasztók körére szűkítve a Fidesz-KDNP 60 százalékot, a baloldali lista 21 százalékot, a Jobbik 15 százalékot, az LMP 4 százalékot kapott a választók emléke alapján. Ez alapján tehát minden párt eredménye kisebb-nagyobb mértékben eltér attól, ami április 6-án a választáson született. A TÁRKI szerint a torzítás hasonló mértékű volt a 2010-es választások után. Mindkét esetben utólag nagyobb a győztesek, azaz a Fidesz-KDNP támogatottsága a hivatalos választási eredményekhez képest, míg az ellenzékbe került pártokra a választók emlékei szerint a valóságosnál kisebb arányban estek szavazatok.

A szavazók csaknem fele (49%) nem ad hoc módon döntött, korábban is az adott párt szimpatizánsa volt. Bő egyharmad (37%) már több mint egy hónappal a választás előtt határozott. Ez azt jelenti, hogy a stabil szavazók aránya nőtt 2010-hez képest. Akkor 37 százalék válaszolta azt, hogy mindig is az adott pártra szavazott, 43 százalék legalább egy hónappal a választások előtt már döntött. 2010-ben nagyobb volt tehát a kampány szerepe, hiszen többen döntöttek a választásokat megelőző egy hónapon belül, mint most – írta a TÁRKI.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.