Július 1-jén lép életbe az a rendelet, amely lehetővé teszi hogy a szülésznők dokumentáltan végezhessenek terhesgondozást Magyarországon – mondta Csetneki Julianna, a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) szülésznői szekciójának elnöke a pénteken Nyíregyházán kezdődött XXII. Országos Szülésznői Konferencián az MTI-nek.
A Magyar Közlönyben április elején megjelent, a várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet értelmében szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított alacsony rizikójú várandósság esetén végezheti terhes nők gondozását.
A jogszabály ugyanakkor rögzíti, csak azok a szülésznők végezhetnek terhesgondozást, akik valamelyik felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szereztek megfelelő szakképesítést, emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítéssel rendelkeznek, illetve azok, akiket egészségügyi szolgáltatónál szülésznőként foglalkoztatnak, vagy rendelkeznek a szülésznői tevékenység végzésére jogosító, érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.
Nem lesz veszélyállapot
Csetneki Julianna elmondta, a rendelet lehetővé teszi a különböző szakmaterületek feladatainak elkülönítését, de az új szabályozás a várandósság megállapítását és az erre vonatkozó rizikóbesorolást továbbra is az orvos hatáskörében tartja.
A szakember hozzátette, a rendelet semmiféle veszélyállapotot nem idéz elő, viszont megadja a jogot a várandósoknak arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő segítse a terhesség során és legyen vele a szüléskor is.
Az új jogszabály szerint a kötelező vizsgálatok a terhesgondozási könyvben szerepelnek majd, abba – az eddigi gyakorlattól eltérően – már a szülésznők is tehetnek bejegyzéseket. Csetneki Julianna megjegyezte, erre mostanáig nem volt lehetőségük a szülésznőknek, így a rendelet életbelépésétől megszűnik a várandósok eddigi “felesleges küldözgetése” a védőnőkhöz.
