Belföld

Mesterházyék nyakába liheg a Jobbik

Kustánczi Norbert
Kustánczi Norbert

f.sz., p.n.d.. 2014. 04. 04. 10:40

Ha hiszünk a kutatásoknak – márpedig másból nem lehet kiindulni –, akkor a kormánypárt választási győzelme biztosnak tűnik. Nyitott kérdés ugyanakkor a kétharmados többség megszerzése. A minősített többség megtartásának esélyét csökkentheti az MSZP-Együtt-PM-DK-MLP szövetség vártnál jobb szereplése (a biztos szavazó pártválasztók körében esetükben láthatjuk a legnagyobb eltérést a különböző intézetek által mért adatok között), az LMP parlamentbe kerülése, illetve a magas részvételi arány.

Közvélemény (közvélemény-kutatás, )

A Jobbik esetében teljesen egyértelműen folytatódott a januárban kezdődött erősödés; ez mind a négy intézet adataiban megjelenik. Jelenleg 15-21 százalék között mérik a pártot, ami a 2010-es listás eredményhez közeli, vagy azt kissé meghaladó végeredményt valószínűsít.

Az LMP bejutása továbbra is kétséges a kutatások szerint. A biztosan szavazó pártválasztók 3-5 százaléka voksolna a pártra. Bár ez inkább bejutási küszöb alatti eredményt sugall, fontos tudni, hogy a kisebb pártok szavazóit általában nehezebb elérni a felmérésekben. Ezt figyelembe véve tehát az LMP-nek jó esélye van az ötszázalékos küszöb átlépésére, és a párt számára valószínűleg kedvezőbb lenne, ha a részvételi arány a várakozásoknál magasabban alakulna

Pártpreferenciák (pártpreferenciák)

Kérdés persze a közvélemény-kutatások megbízhatósága. Az utóbbi időben ugyanis számos aggály merült fel – főként ellenzéki oldalról – a felmérésekkel kapcsolatban. Ezek közül az alábbiak érdemelnek figyelmet.

  • A Fideszt az utolsó három parlamenti választáson rendre felülmérték az intézetek.
  • Sajtóhírek szerint a kutatóknak egyre több embert, háztartást kell felkeresniük ahhoz, hogy összegyűljön az általában 1000-1500 fős minta, azaz csökkent a válaszadási hajlandóság. Ez mind a személyes, mind a telefonos interjúkra igaz, bár utóbbiaknál erősebben jelentkezik. A kutatásban való részvételt elutasítókról, politikai álláspontjukról, szavazási hajlandóságukról semmit sem lehet tudni. Állítólag a kutatóknak az 1000 fős mintához 4000-4500 személyt kell megszólítaniuk. A témában kiadott Tárki-közlemény is a válaszadási hajlandóság romlásáról számol be, bár esetükben kisebb az elutasítás (1800 embert kell felkeresni az 1000-es mintához). A Medián szerint pedig az ezzel kapcsolatos hírek eltúlzottak. A romlás tényét ugyanakkor nem tagadta senki, és ez valóban bizonytalanságot kelt az adatokkal kapcsolatban.
  • Ezt a bizonytalanságot tovább erősítheti, hogy amennyiben a kutatásokban megkérdezettek egy része bizonyos okokból nem a tényleges pártpreferenciáját mondja meg, az döntően a kormánypárt javára torzít.
  • Végül pedig fontos az is, hogy a kis pártok támogatottságát általában alulmérik az intézetek.

Ha ezek az aggályok valóban jogosak, a választási végeredmény szorosabb lehet annál, mint ami ma a kutatásokból látszik. Egy teljes fordulat így sem tűnik elképzelhetőnek, ahhoz ugyanis a Fidesz mért fölénye túlságosan nagy – arról nem is beszélve, hogy a kormánypárt érdekeihez szabott választási rendszer miatt a baloldali ellenzéknek jelentős különbséggel (200-300 ezer szavazattal) kellene legyőznie a kormánypártot ahhoz, hogy parlamenti többséget szerezzen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.