Az utasok péntek déltől utazhatnak a 4-es metrón, amely vasárnap üzemzárásig ingyenesen vehető igénybe. Az átadás időpontját Tarlós István kedden jelentette be, miután sikeresen befejeződött a hatóság által felügyelt, utasok nélküli, úgynevezett sötétüzemi tesztsorozat. A ma kezdődő utasforgalmi próbaüzem ideje alatt is folytatódik a jogszabály szerinti hatósági felügyelet, a végleges használatbavételi engedély hat hónap “üzemszerű hibamentes működés után” adható ki.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság az összes, az induláshoz szükséges vasúthatósági engedélyt megadta. Mivel a 4-es az első teljesen automata metróvonal, beüzemelése fokozatosan történik.
Orbán: az összefogás eredménye a metró átadása
A 2010-ben létrejött és azóta is fennmaradt összefogásnak és egységnek köszönhető a 4-es metró átadása – jelentette ki Orbán Viktor.
Fotó: Facebook
A kormányfő azt mondta: Budapest akkor lesz büszke főváros, ha nagy dolgokra vállalkozik, de ezt csak akkor teheti meg, ha megtalálja az együttműködés módját a mindenkori kormányzattal.
A cselekvéshez ugyanakkor erő is kell, az erőhöz pedig egység – folytatta Orbán Viktor, aki ezért azt javasolta a budapestieknek, őrizzék meg a 2010-ben létrehozott egységet.
Tarlós: megvalósult Magyarország utóbbi évtizedeinek egyik legnagyobb beruházása
“Zűrzavaros előkészületeket, majd komoly erőfeszítéseket követően” befejeződött Budapest negyedik metróvonalának építése – fogalmazott Tarlós István, hozzátéve: pénteken az utasok birtokba vehetik a létesítményt.
Azt mondta, a fővárosi metróhálózat mostani gyarapodása azt mutatja, hogy Budapest és az ország vezetősége “akar és képes együttműködni”.
Fotók: MTI / Máthé Zoltán
A 4-es metróvonalat nyolc év építés után adták át. A 7,3 kilométeres, tíz állomást magába foglaló első szakasz építése 2006-ban kezdődött el.
A szerelvények elindulásával egy 42 éves, fordulatokkal teli történet zárul le, ami nagyon sokba került az országnak. A 4-es metró története egészen 1972-ig nyúlik vissza, ekkor merült fel először, hogy Budapest 4. metrójának vonalaként a Dél-Buda – Rákospalota vonalat jelölik meg.
A világkiállításra készült volna el
A következő fontos évszám a metró történetében a rendszerváltás utánra tehető: 1992-ben döntött úgy a Fővárosi Közgyűlés, hogy tendert ír ki a metró megépítésére, tehát itt már valóban úgy tűnt, hogy élesbe fordulnak a dolgok. A munkálatok befejezésére akkoriban egy ma már nevetségesnek tűnő dátumot határoztak meg, úgy tervezték, hogy a metró az 1996-os budapesti világkiállításra kész lesz. (A világkiállítást végül lemondták).
1996-ban aztán úgy döntöttek, hogy a metrót egy hosszabb vonalon építik meg, ekkor tolták ki a Baross térig a végállomást. Egy évvel később azt ígérték, 2003-ra biztosan megépül az új vonal.
1998-ban viszont jött a kormányváltás, és Orbán Viktor megfúrta a beruházást. Pereskedés következett, majd az újabb kormányváltás. A Medgyessy-féle kabinet pedig ismét rábólintott a tervekre, amelynek eredményeként 2003-ban meg is született az első metrótörvény, egy évvel később pedig jött az újabb hosszabbítás: az új terveken már a Bosnyák tér a végállomás.
A Bosnyák teret is törölték
Az építkezést végül 2007-ben kezdték meg, itt már befejezésként a 2010-es dátumot hangoztatták. Ez se jött össze, nem úgy az újabb kormányváltás. Orbán Viktor ezúttal nem fúrta meg a beruházást, ahogy az új főpolgármester, Tarlós István sem, ám a hosszabb távot feladják, a metrót nem viszik el a Bosnyák térig, a Keleti pályaudvarnál lezárják.
Amellett, hogy a metró már lassan 50 éve épül, és szinte minden évben kitolták a befejezésének dátumát, a metró az ára miatt is sokáig emlékezetes marad. Tulajdonképpen egyáltalán nincs könnyű dolga annak, aki szeretné végigvenni a beruházás költségeinek alakulását, csak mi vagy 15 változattal találkoztunk. Ennek oka egyrészt, hogy már tényleg nagyon régóta épül, másrészt, hogy háromféle hosszúság is felmerült. Az első verzió a Dél-Buda-Rákospalota volt, ezután jött a Keletiig kitolt rész, majd a Bosnyák térig, a végső ár pedig ugyancsak a Keletiig tartó szakaszt tartalmazza.
Összességében kijelenthető, hogy az első számításokhoz képest végül 4,5-szer annyiba került a 4-es metró. Először még 99 milliárd forintról beszéltek, Tarlós István pedig 452 milliárd forintnál húzta meg a végső határt.
Ám még ez a csaknem 500 milliárd forint sem közelíti meg azt a gigaberuházást, amit a második Orbán-kormány nemrégiben hozott tető alá. Bár ez sem kevés, mégis semmi ahhoz képest, amennyibe Paks II. kerül majd. És éppen a 4-es metró a legjobb példa arra, hogy miért olyan veszélyes az ilyen hosszú ideig épülő nagyberuházás: könnyen duplázódhat, sőt, triplázódhat az ár.
