A cél az, hogy minden elítélt dolgozzon börtönévei alatt, ami jól halad, hiszen mára ez az arány már 73 százalék – mondta Zsigó Róbert a kormányoldal elmúlt négyéves bv-politikáját értékelve. Hozzáfűzte, hogy az elítéltek részt vesznek a közmunkaprogramban, és dolgoztak például a tavalyi dunai árvíz idején is.
A kormányzat azt is el akarja érni – folytatta -, hogy a börtönök önfenntartók legyenek, vagyis a rabok termeljék meg teljesen fogva tartásuk költségeit. Mint mondta, ennek megvalósítása is egyre jobban áll, hiszen a fogvatartottak élelmiszerellátásának 90 százalékát ma már a büntetés-végrehajtásnál megtermelt élelmiszerek fedezik, és az egyenruhát és a bútorokat is maguk állítják elő.
A bv területén elért eredmények közé sorolta, hogy folyamatosan bővítik a börtönök férőhelyeinek számát, és újranyitottak korábban bezárt intézményeket. Megemlítette emellett, hogy egyre többen szereznek valamilyen iskolai végzettséget a börtönökben, növelve ezzel társadalmi visszailleszkedésük esélyét.
A Fidesz büntetőpolitikájának lényege úgy szól: a bűnözőknek börtönben a helyük – közölte a szóvivő, hozzátéve, hogy ennek érdekében fogadták el Európa legszigorúbb büntető törvénykönyvét, és alkottak új bv-kódexet, továbbá bevezették a “három csapást”, megerősítették a nyomozóhatóságokat, és igazságszolgáltatási reformot hajtottak végre a gyorsabb és hatékonyabb bírósági ítélkezésért. Ma már az alaptörvény is rögzíti, hogy Magyarországon igenis helye van a teljes életfogytiglannak szándékos és erőszakos bűncselekmények esetében – jegyezte meg.
Zsigó Róbert hangsúlyozta továbbá, hogy ma háromezerrel több bűnöző van rács mögött, mint a kormányváltás előtt.
Összegzése szerint “Magyarország jobban teljesít a büntetés-végrehajtásban” is.
