„Valaha oroszellenes volt, most oroszbarát, valaha liberális, sőt a Liberális Internacionálé alelnöke volt, ma jobboldali, valaha támogatta a szabad piacot, most államosít, valaha az oktatás decentralizációjában hitt, most központosít, valaha erőteljesen Európa- és Nyugat-párti volt, most pedig, bár elvárja az EU anyagi támogatását, a „hanyatló” és „bűnös” Nyugatról tart beszédeket, valaha meggyőződéses ateista volt, most meg áhítatos frázisokkal operál” – sorolta a példákat a Népszabadságnak a magyar miniszterelnök radikális változásáról az amerikai politikatudós.
Mit lép Orbán Viktor?
A fontos kérdés ezek után szerinte az, hogy egy lehetséges új hidegháború küszöbén Orbán Viktor kivel tart. Tovább mélyíti barátságát a volt KGB-s Putyinnal? Viselkedése alapján azt sem lehet kizárni, hogy megfontolja Magyarország intézményes elkötelezettségének felülvizsgálatát.
Úgy véli, Magyarországot egy olyan fontos ügyben, mint az energiaellátás, nem szabadna évtizedekre odaláncolni egy megbízhatatlan és újra agresszív hatalomhoz.
Keserű lehet a kijózanodás
Oroszországgal kapcsolatban Gáti úgy értékelte a halyzetet, hogy Putyin felülvizsgálta a nyugati nyitás politikáját, és populista, nacionalista retorikájával, erőszakos lépéseivel inkább a saját, rövid távú népszerűségét növeli. Népszerűsége azonban szerinte nem tart örökké, a kijózanodás pedig nagyon keserű is lehet.
A Magyarországon a személyét ért bírálatok kapcsán elmondta, sokan nem tudják, hogy 1989-ben és utána még sok éven át milyen bensőséges kapcsolata volt az akkori Fidesz vezetőivel. Két angolul írt könyvének magyar fordítását például Orbán Viktor és Kövér László ellenőrizte.
