„Eddig a narancsbőrről inkább szépészeti tanácsadókban és a csodaszernek hirdetett kencék reklámjaiban lehetett olvasni. A kormánynak egyvalamit már biztosan köszönhetünk. A “narancsbőr” szó új jelentést kapva bevonult a könyvesboltokba. Ferenczi Krisztina adta ezt a címet kitűnő könyvének, amelyben az Orbán-vagyonok nyomába ered. Mostantól a narancsbőr már nemcsak bőrhibát, hanem társadalmi betegséget is jelent. Annyiban hűen az eredeti szóhasználathoz, hogy ez a nyavalya is roppant nehezen gyógyítható.”
Lendvai Ildikó szerint nem elég a felületi kezelés, “az (el)kenegetés, hogy megszabaduljunk a felszín alatt meggyűlt kis méreg-gócoktól. A kozmetikusok azt szokták tanácsolni: ha szabadulni akarunk tőlük, újra mozgásba kell hozni a szervezet pangó keringési rendszerét. Akár az országban, ahol szintén mozdulnunk kell, ha nem tetszik a narancsbőr, az, hogy a narancs nevében hatalmat gyakorló potentátoknak mindenhez van bőr az ábrázatján.(…) A könyv Felcsút példáján mutatja be, mi és hogyan történt velünk, amíg ellepett minket a narancsbőr. (..) A diagnózis nem tetszik mindenkinek”.
Az ellenzéki képviselő azon már nem rágódik, hogy lett polgármester, miniszterelnöki barát az egyszerű gázszerelő, a földpályázatok botrányait sem eleveníti fel. Lendvai Ildikót legjobban a megfélemlítés módszertana viselte meg. A Narancsbőr ugyanis valóságos “tankönyv arról, hogyan kell eltakarítani, aki útban áll. Az első módszer maga a törvényhozás. Nagy meglepetésre 2010-ben nem a helyi Fidesz elnöke, hanem egy Varga nevű független jelölt lett Felcsúton a polgármester. Erre a parlament megszavazta a “lex Vargát”, ami egy kisebb adótartozás esetén is lemondásra kötelezi a polgármestereket. Minisztereket nem. Varga kénytelen lemondani, az új választáson utódja Mészáros Lőrinc lesz. A falu megértette, mi a dolga. A jogszabályt azóta eltörölték.
De mégsem lehet mindenkire külön törvényt hozni. Jön a második módszer: ijesszünk rá, de úgy, hogy attól kolduljon. 2012 októberében egy 76 éves juhász lucernát kaszál ugyanott, ahol negyven éve. Büntetlen előéletű, hat gyereket nevelt fel tisztességben, de pechjére az egyikük ugyanazt az eddig általa használt legelőt pályázná meg, mint Mészáros Lőrinc. Lopási kísérlet miatt letartóztatják, kaszáját elkobozzák. Úgy bánnak vele, mint egy bűnözővel: a gatyamadzagját is elveszik. Halálra szégyelli magát, amikor a folyosón a gatya lecsúszik róla. A 15 kiló lekaszált lucernát az iratokban tévedésből több mázsára írják át. Csak így jön ki a 25 ezer forintos kár, ami fölötte van a szabálysértést a bűncselekménytől elválasztó 20 ezer forintos értékhatárnak.
Ha a családnak ez sem elég, egy hónapra rá jön a harmadik módszer: a kirablás. A juhász fiától Mészáros Lőrincék alkalmazottai a szeme láttára elvisznek és teherautókra pakolnak 125 tonna birkatrágyát ötszázezer forint értékben. Úgy látszik, ez bagatell ügy a 15 kiló lucernához képest, mert a rendőrség itt már nem siet. A feljelentőt váratják, napokig nem foglalkoznak ügyével, sikerül is kivárni, amíg a birkatrágyát beszántják Mészárosék földjébe. Ferenczi Krisztinával a kapitányságon közlik: nem valószínű, hogy lesz eljárás, mert a juhász a földbe szántott trágyáról már nem tudja bizonyítani, hogy az övé. Úgy kell neki, miért nem tett minden birka ürülékére névjegyet. Végül mégis megindul a nyomozás. A gazda látja, hogy a nagyhatalmú polgármester kétszer is bemegy tárgyalni a rendőrparancsnokhoz. Szerencsére erre is adnak a megnyugtató magyarázatot: “A törvény előírja a kapcsolattartást az önkormányzat és a rendőrség között.” Istenem, a kapcsolattartás épp most szökkent szárba! Itt tartunk. Magyarország 2014. Ötszáz éve volt a Dózsa-féle felkelés, mert akkor kisemmizték a parasztokat – írja Lendvai Ildikó.
