A Fidesz az alternatív államrend mellé alternatív gazdaságot épít, és a térfoglalás nem fejeződik be április 6-án – írja a csütörtökön megjelent hetilap, amely szerint a korábban megszerzett piacok (propagandaipar, közműberuházások, agrárium) elfoglalása után most a cizelláltabb „szakmunkát” igénylő ágazatok újrafelosztása zajlik. Egyelőre mellérendelt szerepben, de szépen növöget az energiaipar és pénzügyi szektor „nemzeti” változata.
Így lett a gazdaság egyik legfontosabb új szereplője Spéder Zoltán, akit a pénzvilág a takarékszövetkezet-államosítás ötletgazdájának tart. Ő ugyanúgy megfordult az OTP-ben, mint az új gazdasági generáció másik oszlopos tagja, a ma már bankot és erőművet is birtokló Garancsi István.
A HVG a nyilvános adatbázisok alapján próbálta megbecsülni a listáján szereplők pénzügyi helyzetét, illetve azt, hogy kik nyerték a legtöbbet. 130 milliárd forintnyi vagyonnak bukkant a nyomára, és kiderítette, hogy a feltörekvő új szereplők nem tudják háttérbe szorítani Orbán gimnazista-szakkollégista barátját, Simicskát. A HVG a Lázár János miniszterelnökségi államtitkár által leoligarcházott Csányi Sándort kihagyja a listájából, amelynek csak a vége felé kullog Mészáros Lőrinc, aki egyik kulcsszereplője a Narancsbőr című könyvnek. Részletek a hetilap legújabb számában.
Korábban a “Magyar polip. A posztkommunista maffiaállam” című kötetben húsz liberális értelmiségi próbálta elemezni az Orbán-kormány működését. Konrád György előszavában úgy vélte, hogy a Magyar Bálint által leírt modell – Magyarország ma “posztkommunista maffiaállam” – a hatalom és a személyes vagyon együttes koncentrációjával jellemezhető, amely nem a nyugati modell keleties regressziója, hanem a 2010 után uralomra került és jobboldali populistaként jellemzett Orbán-rezsim szisztematikusan megvalósuló terve.
“Társadalomszobrászat, egy új osztály teremtése” – teszi hozzá az író, aki úgy véli, “a Fidesz a kommunisták által államosított tőkét nem visszaadni akarta eredeti tulajdonosainak vagy azok utódainak, hanem megszerezni, a törvényesség látszatával saját, személyes tulajdonává varázsolni, és nemcsak a hatalom nélküli tulajdonos, az államtól független civil polgár státusában, hanem a politikai uralom tartós birtokosaként”. Új osztály születik, amelyben a zsarnokság és a gazdagság egyesül és Konrád szerint ezért beszél joggal a kötet maffiaállamról.