Magyarországon a bal- és a jobboldali pártok “nőellenes nagykoalíciót” hoztak létre, mert a legoptimistább becslések szerint is legfeljebb húsz, de valószínűbb, hogy csak 12 nő lesz a választás után felálló parlamentben. Ezzel szemben az LMP listáján 33 százalékos a nők aránya – hívta fel a figyelmet.
Ertsey Katalin emlékeztetett rá, hogy a Fidesz EP-képviselője, Pelczné Gál Ildikó az Indexnek elárulta, tudatosan döntöttek úgy, hogy tíz százalék alatt tartják női képviselőik arányát, de a baloldali összefogás listáján is csak a bejutó helyek 12 százalékát kapták nők. Az LMP az egyenletes elosztásra is ügyelt, minden két férfi jelöltet egy női követ. Az ellenzéki párt az elmúlt négy évben is küzdött a nőkért.
Példaként említette, hogy elkezdték kifizetni a 2012-es családinapközi-pályázatok után járó összegeket, amit az LMP korábban többször is követelt. Szintén a Lehet Más a Politika nevéhez kötötte, hogy Magyarország csatlakozik a nők elleni erőszak visszaszorításáról szóló isztambuli egyezményhez. Ertsey Katalin ugyancsak saját eredményüknek nevezte, hogy miniszteri biztost neveztek ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításának érdekében. Szalai Piroska viszont alkalmatlan erre a feladatra, ezért le kell váltani – fűzte hozzá.
Jelezte, az LMP tervezi, hogy kellő felhatalmazás esetén visszaadja a családi napköziknek a normatív támogatást. Ertsey Katalin azt is mondta, hogy a bal- és a jobboldal is részmunkaidőbe akarja “visszaszorítani” a kisgyermeket nevelő nőket, ami hozzájárul a női szegénység növekedéséhez és a gyerekszám csökkenéséhez, az LMP viszont a teljes munkaidőben történő rugalmas foglalkoztatási formák kiterjesztését javasolja.
